Keszei_Istvan_Nagycenk_multja_es_jelene_2023-03-24

(János MatiasecFEfPkm) #1
A római katolikus templom (1860-1863)^395

Az előző templom nagyon kis befogadó képességű a lakosok számához
viszonyítva. Ezért Tibolth Mihály gazdasági ülnök már 1812-ben javasolta Ferenc
grófnak, hogy téglát készítsenek a templom esetleges megnagyobbítására. A bőví-
tés elmaradt.
Tolnay Antal plébánosnak 1859-ben sikerült a döblingi gyógyintézetben
lévő Széchenyi István kegyurat rávenni, hogy új templomot építtessen. A ter-
vek készítésére a család Ybl Miklóst kérte fel. A budapesti operaház és a Szent
István-bazilika kiváló építője román stílusban, 1860-63 között építette a hatalmas
templomot.
Az építés 1860. febr. 18-án kezdődött, de többször is megszakadt a munka.
Ez év ápr. 8-án meghalt Széchenyi, de azonkívül többször téglahiány is hátráltatta
az építkezést.
1862-ben már elkészült a torony is, amit Széchenyi kívánságára oldalt helyeztek el.
1863-ban maga az építés be is fejeződött, de felszentelése 1864. aug. 20-án,
Szent István király napján történt, amit Simor János győri püspök végzett.
1863-ban Bokor Nándor híres községi kovács elkészítette a torony keresztjét,
amelyet legénye, a peresztegi Rokob István helyezett el. Még ez év októberében
felhúzták az új, 12 mázsás harangot, amelyet Opitz Mihály, volt nagycenki molnár
öntetett Bécsújhelyen. (A kötél elszakadt, a harang lezuhant). A három régi haran-
got is felszerelték.
A főoltárra Blaas Károly, korának nagy bécsi mestere készítette a megragadó
színezésű képet: Szent István felajánlja a koronát szűz Máriának, felette félkörben
a Széchenyiek jelmondatával: Si Deus pro nobis, quis contra nos (Ha Isten velünk,
ki ellenünk?).
Az orgonát a két Cenk (Kis és Nagy) Bécsben egy Ficz nevű mesternél vásárolta.
A toronyórát 1869-ben Münchenben szerezték be. (L. még Tolnay Antalnál.)

Széchenyi Béla és nejének síremléke (1872)^396

A hársfasor végén találjuk a gyönyörű síremléket, mely piros gránitból készült
hatalmas szarkofág, bronzdomborművekkel. Készítője Kundman Károly bécsi
művész.
A legnagyobb magyar fiának, Széchenyi Bélának ifjú szép neje, Erdődy Hanna
grófnő 1872-ben, a második kislánya születésekor, gyermekágyi lázban, fiatalon,
27 éves korában meghalt. Itt alussza örök álmát. Szebb nyughelyet alig választha-
tott volna.
Béla gróf 46 évig élt özvegységben, és 1918. dec. 12-i halálakor helyezték hőn
szeretett neje mellé.
Sírfeliratukon ez áll: „Legyenek oly boldogok a túlvilágon, amint egymást
az életben hőn és hűn szerették.”
A síremlék körül jegenyefenyők és tujafák állnak emlékül telepítőiknek.

Faállománya ültetéskor 645 kislevelű hárs, ma már csak 461 db-ból áll. A több, mint
200 év alatt harmadrésze kipusztult. A megmaradtak közül soknak az átmérője
eléri az 1 m-t is. Átlagos magasságuk 16 m körül van.


1975-ben komoly beruházással állagmegvédő és rekonstrukciós munka indult:
törzskönyvezés, nyesés, odúkezelés, plombálás, ifjítás, pótlás.


[A hársfasoron - az ismételt állagmegóvás után- egyre többen sétálnak, kikap-
csolódásként.]


A fertői kilátó (Gloriette) 1802^394

A Fertői-dombsor egyik Fertőboz fölötti magaslatán találjuk.
A napóleoni háborúk idején (1800. okt.) József nádor, a nemesi seregek
vezére meglátogatta Széchényi Ferencet, és e magaslatról gyönyörködtek a fertői
táj szépségében. Valószínű, ennek emlékére építtette Ferenc gróf 1802-ben a kilátót
a kastély átépítőjével, Ringer Józseffel.


A kilátó fertőrákosi mészkőből, klasszicista stílusban épült. Belső átmérője 3 m.
A fertőbozi turistaháztól kb. 300 lépcsős ösvény visz fel, de megközelíthető
Kisbozon keresztül is.


A Széchényi-család mauzóleuma (1778-1819)

A temető közepén lévő épület tulajdonképpen három részből áll.
A belső (első) rész egy ovális alapú barokk kápolna, amelyet özvegy Széchény-
iné Barkóczy Zsuzsanna építtetett a temető megnyitásával egyidőben, 1778-ban.


A téglalap alakú előcsarnokot [és alatta a kriptát] Széchényi Ferenc építtette
hozzá 1806-1819 között, Ringer Józseffel. A mauzóleumba a görögös homlokzat
alatt, két dór oszlop között jutunk be.


A harmadik rész a kripta, melynek kőkeretes ajtaja a kápolna oltárától
jobbra nyílik. Az ajtón a Széchényi-család jelmondatát („Si Deus pro nobis quis
contra nos”), a lejárati lépcső fölött pedig az alábbi mondatot olvashatjuk: „Voltunk,
mint ti, lesztek, mint mi, por és hamu.”


1819-ben Ferenc gróf sietteti a sírbolt építésének befejezését, [amely az elő-
csarnok alatt húzódik], a kriptában elhelyezett oltár és előcsarnok még hátralévő
munkálatait.


Közben már 1811-ben ideszállítják Széchényi Pál kalocsai érsek tetemét,
amelyet üvegkoporsóba helyeznek el.


Az építő, Széchényi Ferenc gróf akaratából csak azok temetkezhettek ide, akik
a grófi famíliából valók. (A nők közül azok, akik a Széchényi nevet holtukig viselték.)


A kriptában ma 48 halott pihen. Egy üres helyet sokáig fenntartottak Széchenyi
István második fia, Ödön számára, de 1977-ben annak leányát, Ilonát temették oda.


A mauzóleum látogatóinak száma évenként gyarapszik. 1968-ban 6 ezer fő,
1974-ben már 41 ezren rótták le kegyeletüket Széchenyi sírjánál. Az idegenvezetést
-1968-tól haláláig, - Pölcz István végezte nagy elhivatottsággal és szakértelemmel.

Free download pdf