Szovjet hősi emlékmű felállítása 1967-benA szocialista ünnepek alkalmával, (ápr. 4-én és nov. 7-én) járási jellegű koszorú-
zási ünnepségek zajlottak le az emlékműnél.
A hársfasor elején, 1945-ben létesült szovjet hősi temető 55 halottját 1967-ben
exhumálták, és a Soproni utca végén elkészült új, hősi temetőbe szállították át.
A 32 ismert katona hamvait külön-külön sírba helyezték, a 23 ismeretlenét pedig
egy közös sírba.
Az emlékmű a járási párt, - és tanácsi szervek kezdeményezésére készült.
A községi tanács is sok társadalmi munkát szervezett. Valamennyi hivatal,
üzem, társadalmi szervezet tagjai, valamint a határőrség is részt vett a munkában.
Az avató beszédet hatezer főnyi közönség jelenlétében nov. 7-én Lombos Ferenc
megyei tanácselnök tartotta. Idézet a beszédből: „Az emlékmű azon a helyen léte-
sült, ahol a szovjet csapatok hazánk területén az utolsó nagy győzelmes páncélos
csatát vívták a német fasiszták ellen.”A temető történetérőlA mauzóleum látogatói gyakran külön is megszemlélik a szép, községi temetőt.
Régen Nagycenken is, ahogy sok más helyen a hívek a templom köré temetkeztek.
1589-ben Joó Balázsné, a Nádasdyak kiscenki zálogbirtokosának özvegye
a temetőre is hagyott pénzt. Végrendeletében ezt írta: „Látom az Chenki teme-
tőhelnek szoros voltát, hogy egyik a másikat idő nap előtti kiássa, kertet, vagy
mit zörszenek [szerezzenek], hagyok rá fl. 8.”
Ennek ellenére az 1722-ben épült régi „Istenháza” környéke továbbra is temető
maradt.
A templom körüli temetkezéseket egy, 1775-ös helytartótanácsi rendelet alap-
ján meg kellett szüntetni. Egyébként is nagyon kicsinek bizonyult, így 1778-ban
bezárultak a temető kapui, és ugyanezen évben megnyitották az újat.
Itt említjük meg, hogy a templom mögött, 1973-ban épült [első földalatti]
WC építésekor rengeteg csontot és koponyát találtak.
Az új temetőt, amelyet ma is használunk, kezdetben árok vette körül. Idők fo-
lyamán téglakerítést kapott. 1858-ban már mind a négy oldala fallal volt körülvéve.
Területe 1505 -öl.
A község 1891-ben egy hold földet vásárolt a temető mögött faiskola céljára,
de azzal a szándékkal is, hogy a temető majd ebből nagyobbítható legyen. Végül is
a Széchenyi-család nagyobbíttatta meg 1901-ben, amikor 1606 -ölet vásároltak
hozzá. A mai területe tehát kereken 2 hold (kb. 1 ha). 1931-ben a grófi család meg
is tiltotta a hátsó részbe való temetkezést, a területet a maguk számára teljesen
lefoglalták.
A temető leírásban első hely illeti meg a mauzóleumot, melyről az előzőekben
külön szóltunk.Az elkészült 6 modern istállóban 60 férőhely van. A telep lovai között 25 db- a községeknek kiadható - fedeztető mén kapott helyet. További 20 db sportló
a sportlovasok rendelkezésére áll.
A 12 gondozó részére is megfelelő modern szociális helyiségeket és lakószobá-
kat építettek.
1977-től évenként rendeznek ménparádét és lovasbemutatót a kastély mögötti
lovaspályán. Az igazgató kezdettől Tóth László.
A Széchenyi-emlékünnepségek múltjából1891-ben, születésének 100. évfordulójára a község megfesttette Széchenyi
István arcképét Spányik Kornél akadémiai festővel, és ünnepélyes keretek
között leplezték le szept. 21-én. Az iskola előtt lezajlott nagyszabású ünnepség
fényképe fennmaradt. A festményt az iskolában, majd 1927-től az új kultúrház ta-
nácstermében helyezték el. A második világháborús harcok idején nyoma veszett.
1897-ben leleplezték a szobrot.
1931-ben az Országos Faluszövetség Nagycenken falunapot és Széchenyi-ünne-
pélyt rendezett.
1931-41 között a vasutasság minden év szeptember hónapban, - Széchenyi
tiszteletére- zarándoklatot indított Budapestről. Különvonatok érkeztek, zenekarok
vonultak fel. A beszédeket rendszerint egyetemi tanárok mondták.
1941-ben, születésének 150 éves jubileumi évfordulója alkalmából, az ország-
ban mindenütt ünnepségeket rendeztek, továbbá négy helyre fáklyás stafétát
indítottak Budapestről: Kassára, Sepsiszentgyörgyre, Újvidékre és Nagycenkre.
A staféta 1941. szept. 22-én érkezett a temető hátsó traktusában elhelyezett
- ma is meglévő – fáklyás-kandeláberhez, melyet meggyújtva az hat napig égett.
A staféta fogadásakor több ezer ember ünnepelt. Sopronból kétezres zarándokvo-
nat érkezett. A „Széchenyi emlékalbum 1942” c. könyv közölte a műsort és képes
beszámolót is adott az ünnepségről.
1948-ban a község „Centenáriumi emlékünnep és kiállítást” rendezett.
1960-ban, Széchenyi halálának 100. évfordulója alkalmából nagyszabású,
egésznapos ünnepséget és kiállítást tartottak.