1341-ben Bors fia Miklóssal keveredett perbe. Az országbíró elmarasztalta
és bírságot fizetett.
András még a birtokelfoglalásoktól sem riadt vissza. 1353-ban Nagy Lajos
király utasította a vasvári káptalant, hogy a Sopron határában fekvő Egered nevű
birtokot - amelyet Czenki András jogtalanul elfoglalt - adja vissza tulajdonosának.
Dániel Czenk 1359-ben is még András birtokában volt, mert az említett
Guder-Czenki Pál záloglevelében ez áll: „Guder-Czenk helységnek keletrül
a szomszédja Miklós fia, Czenki András helysége.”
1366-ban András fiai: István, János és Mihály a birtokosok. Amikor Czenki
Adorján özvegye, Margarétha és Daniel Czenki Dénes fiai el akarták adni Danil
Czenkben lévő részjószágaikat a harkai nemeseknek, a három testvér tiltakozott
a vasvári káptalan előtt.
A Czenki-család birtoka a század végén - feltehetőleg gyámsági okokból- átmenetileg a rokon Niczki-család kezére került. Egy 1410-ben kelt oklevél
szerint a Niczki-család kibékült Czenki Miklós leányával, Klára asszonnyal, aki
előbb Berényi Mihály, majd Völcseji Lénárd neje, és 9 féltelket (kb. 100 kishold)
Czenk nevű birtokban visszaadott. Klára asszonynak két kiskorú gyermeke volt.
Ennek ellenére a birtok hamarosan más család kezére jutott.
A Poki-család^46Az első híradás egy 1429-ben kelt - Sopron és a Kanizsayak határperében
írt - oklevél, mely szerint Dániel Czenk ekkor Mérgesi Péter tulajdonát képezte.
Mérgesi felesége Poki Erzsébet, az ő testvére pedig Poki Jakab. Az ők és leszárma-
zottaik birtokában volt a község mintegy 100 évig. A Poki-család Győr vármegye
egyik legrégibb, törzsökös, ma már kihalt családja. A Poki-nemzetség megszálló
helye Pok és Mérges nevű győrmegyei helységek. Ez időben hat községben van
birtokuk, köztük Kiscenken. Családi nevüket más településeken lévő birtokaik után
Undinak, Somosinak stb. is nevezték.
Mérgesi Péter 1436-ban Dániel Czenk nevű birtokának harmadrészét (egy sessió
és egy kúria) a velük rokon arad-megyei Somosi Elek fiaira örök joggal átruházta.
Ugyanezen évben Zsigmond királytól Somosi János, Elek fia és Mérgesi Péter
engedélyt kaptak, hogy Endréd, Lövő és Dani-czenke nevű birtokaikon kastélyt
vagy erődöt építhessenek.^47 Az építésről nincs tudomásunk. A következő évszáza-
dokban is csak egy kúriaszerű épület állt a mai kastély helyén.
Poki Jakab fia, Pető, (másként Péter nevű) már 1436-ban elzálogosította
Dániel Czenket Laki Kaczor Györgynek. Ez tiltakozást váltott ki a család köré-
ben, de 1458-ban már nem volt kifogásuk, és el is adták a birtokot Kaczor György-
nek. Ekkor pedig Mihályi Ugrin özvegye tiltakozott ellene. Még ez évben tör-
tént, hogy Mérgesi Poki Péter és Laki Kaczor György összezördültek: Laki Kaczor
megtámadta Poki Péter feleségét és gyermekeit, akik Mérgesről Pokra utaztak,
és ezzel nekik 1400 frt-nyi kárt okozott.
Poki Tamásnak, Péter testvérének is birtoka volt Kiscenken. Fiai - Simon és
Márton - 1459-ben megosztoztak örökségükön, de sokáig pörösködtek apjuk test-
véreivel, mivel azok elfoglalták Czenk és Und nevű birtokaikat. Az erdőrészt isÍgy pl. 1451-ben a lékai várnagy kérte a soproni tanácsot, hogy a soproni halászok
a halászatért járó haszonbért Czenken fizessék meg. 1453-ban pedig Kanizsay László
vámosai ismételten figyelmeztették a soproniakat, hogy a halászati díjat adják meg.
Másik nagy bevételi forrásuk a vám. Czenken már a Kanizsayak előtt is
szedtek vámot. Ismeretes, hogy a sárváriak vámmentességet élveztek. 1398-
ban Kanizsay István is megparancsolta, hogy a soproni polgároktól - kivált-
ságképpen - semmiféle vámot ne szedjenek. A községben ez időben 2 vámos
természetben szedte be a vámot. Sajnos, gyakran visszaéléseket is elkövettek.
A vámház a mai nagykocsma épülete mellett állt, s mind az Ikva, mind az Arany-
patak hídján átmenőktől itt szedték be a vámot.
A Kanizsayak idejéből a lakossággal kapcsolatos feljegyzések alig maradtak
ránk. 1463-ból ismert, hogy egy Mihály nevű mészáros élt a faluban. A papjuk
1493-ban egy Bertalan nevű plébános. Ekkor még kevés szőlő teremhetett a köz-
ségben, mert a kocsmárosok és kereskedők Sopronból hordták a bort. 1463-ban pl.
Lencsés Mihály 33 urna, Gróf Tamás pedig 6 urna bort szállított Sopronból Czenkre.
1522-ből ismerünk egy rövid jobbágynévjegyzéket. Kanizsay László egy Sopronnal
kötött vámegyezményében tanúként az alábbi 9 jobbágy neve szerepel: Kelemen,
Péter, Bertalan, János, Kis Jakab, János mester, Demeter István, Jankó Tamás és
Tóth Ferenc.
3. Kiscenk első birtokosai
A Czenki-család1281-ben kelt az a Hidegséggel és Homokkal kapcsolatos oklevél, amely
Kiscenk nevét (Tothchynk) először ismerteti. Ebből megtudjuk, hogy a két köz-
ség korábbi földesura Csák, soproni ispán, majd 1274-ben fiai: Buzád, Miklós
és Feldrich osztozkodtak a birtokon. 1281-ben pedig Osli Péter fiai (Gergely, András
és Dénes) vették zálogba 200 márkáért.
Kiscenk birtokosai ez időszakban - sajnos - nem ismeretesek. Feltehető,
hogy e községet is ugyanezen családok birtokolták. Egy későbbi írás ui. megem-
líti, hogy az ottani kúriát Csák Földrich fia, Lőrinc építette. Másrészt Osli Gergely
czenki birtokát megvásárló Monorosdi Miklós Kiscenket is birtokolhatta, mert fia,
akit már Czenki Andrásnak neveztek, 1329-ben éppen Kiscenket örökölte.
Ez időben már Dániel Czenk (Chynk Danielis) volt a helység neve. Így említi egy
1327-ben kelt, Pereszteggel kapcsolatos oklevél.
Ez a Czenki András^45 („Andreas de Chynk”) több mint 30 évig kiscenki birto-
kosként élt. A maga korában tekintélyes ember lehetett, mert más nemesek közti
vitában többször békebíróként szerepelt. Testvéreiről is, mint királyi emberekről
emlékezik meg egy oklevél.
Andrásnak - sajnos - csak peres ügyeit tartalmazzák a fennmaradt okleve-
lek. Birtokai miatt sokat pereskedett. 1339-ben egy soproni polgárral egy torony
és telek miatt állt perben. Mivel Sopron város bírája, majd törvényszéke és a 12
esküdt harmadízben sem hozott ítéletet, a város bíráját és az esküdteket megidéz-
ték a király elé.