26 27
Számadásaikból az akkori Czenkről sok érdekeset tudhatunk meg.^50 Pl. átutazóban
a bort mindig Czenken vásárolta. A számadó deák feljegyzéseiből álljon itt néhány
sor: „1544. márc. 25. Czenken bort vásárolunk 86 dénárokért, részben az étekbe,
részben az uram asztalához, részben a kocsisoknak, a szakácsoknak és az ifjaknak
[apródok]”. Visszafelé már csak a halat veszik 15 dénárért.
Ápr. 16-án - Bécsbe menet - Czenken bort, hagymát, gyertyát, borjúhúst vesz-
nek. A „szekérvezetők” 2-2 frt-ot kapnak. Máskor a konyhakocsira kast vesznek.
Az 5 kocsihoz való lónak a zabot már Szilban vásárolják.- nov. 23-án - Pozsonyba menet - Czenken hálnak meg, ahol tehénhús-
pecsenyét, gyertyát és bort vesznek. Nagy Czenken 1548-ban urasági majort
alakított.^51 Itt csak külterjes állattenyésztéssel foglalkoztak. Az eladásra szánt ál-
latokat lábon hajtották a nyugati határon túli piacokra. Ismert főtisztje Sárkány
Antal, soproni nemesember. A major néhány év múlva megszűnt.
Halála után özvegye a kihalt Dániel Czenki Ember-család birtokára
is „adományt szerez”, így Kiscenk sorsa 1570-ben összekapcsolódott Nagycenk
birtoklástörténetével.
Kisebb birtoka volt még ebben az időben Nádasdy Gergelynek, Tamás testvéré-
nek (1546), aki dávidczenki birtokát özv. Szófia asszony Tamás és Cziriák nevű fia-
inak, továbbá Teveli Andrásnak és két leányának, Veronikának és Annának örökö-
sen átengedte. Tamás és Cziriák sokáig pörölt a királyi táblán Kanizsay Orsolyával
a Dániel-Czenki birtok miatt, melyet egyezség útján özv. Kanizsay Orsolya
birtokába bocsátották 1571-ben.^52
Az egyezségnek Mérgesi Poky Lázár a maga és testvére nevében ellentmondott
a csornai konvent előtt, mivel azon birtok - szerinte - őt és családját illetné.
Tamás fia, Nádasdy Ferenc (II.) gazdálkodásáról (1555-1604) nem sokat tudunk.
Ez időben már működött a községben az úriszék. [a földesúr bíráskodása jobbágyai
felett] 1571-ben megvásárolta a Cziráky-család kisebb Dávid Czenki birtokát.
A Nádasdyak nem tudták ellátni birtokaik egységes igazgatását.
Bérletrendszert honosítottak meg, vagy zálogba adták földjeiket, mint pl. Kiscenken,
ahol majdnem egy évszázadig zálogbirtokosok voltak. Ennek főtisztje Madarász
Miklós, aki Hegykőről intézte a gazdaság ügyeit (1588) mint Sárvár- felsőkerületi
tiszttartó.
Kiscenken 1575 és 1598 között Joó Balázs és családja a zálogbirtokos.
A dica-jegyzékekben ez időben többször szerepel a „kúria” és a „major” megjelölés.
A kúria valószínűleg a mai kastély helyén állott. A majorgazdálkodás is bizonyára
ekkor indult. Hogy Joó Balázs gabonatermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt
foglalkozott, bizonyítja, az említett jegyzékben a „12 pásztor” beírás. Továbbá az is,
hogy özvegyének, Dörögdi Annának 1589-ben írt végrendelete, melyben gabona-
asztagokról, gabonáról, ökrökről, lovakról, tehenekről rendelkezett, sőt, a kertalji
kásatörő malomról is. E végrendelet tesz először említést az iskoláról és a temető-
ről.^53 Az örökösök közt van Tiborczné Poki Zsófia is, aki Dörögdi Anna első férjétől,
Poki Gergelytől származik.
A 16. századi magyar nemzeti öntudat megnyilvánulása világlik ki a végrende-
let e soraiból: „Kiváltképpen hagyom Nádasdy Ferenc uramnak, hogy ő nagysága
(fiamat) kivegye a jezsuiták társaságából, és többé Bécsbe fel ne bocsássa, hanem
levágták, s ezzel több mint 300 frt-nyi kárt okoztak. A király elé is megidézték őket.
Antal, ( Péter fia) is több pert folytatott sopronmegyei jószágai miatt (1473, 1504).
Testvérei - Ferenc és Péter - 1468-ban kiváltságlevelet nyertek Mátyás királytól,
1472-ben pedig újabb birtokrészeket kaptak Dániel Czenken. A beiktatásnak Kani-
zsay László és Csapody Balázs ellene mondott. Ferenc, mint királyi kamarás már
4 évvel előbb is kapott Dániel Czenken birtokot a királytól. Mátyás király Pokra,
lakóhelyére gyakran betért.
Boldizsár, (Antal fia) 1513-ban elzálogosította javainak egy részét. Feltehetőleg
Dániel Czenk ez időben csúszott ki a kezükből, mert a kiscenki birtok ez idő tájt
az Ember-család birtokába került. Boldizsár fiának, Poki Gergelynek a felesége
az a Deregdi Anna, aki férje halála után a Dávid Czenki zálogbirtokos, Joó Balázs felesége
lett. A Kiscenken lakó Deregdi Annáról és két leányáról - Poki Zsófiáról és Katáról
- a Nádasdyakkal kapcsolatban emlékezünk meg.
Az Ember-családA 16. század elején Dániel Czenk az Ember-család birtokába került. Csak utolsó tag-
jai ismertek.
1523-ban Martonfalvi Ember Demeter volt a birtokos, aki 5 portával és 5
jobbággyal rendelkezett.^48
Az 1544-ből fennmaradt királyi adójegyzékek már Dávid Czenknek írják
a községet. Ember Demeter urasága idején egyes írásokban Dürren-Czinkendorf
(Szárazcenk) néven is szerepel.
Ember Demeter halála után 1548-56 között leánya, Katalin kiskorúsága miatt egy
évig Czenky György, majd hét esztendeig Nemesapáti Szalai István Dávid Czenki
kisnemes bírta zálogban a birtokot, összesen 6 és fél portával.
Szalai István testvérének, Lászlónak kiscenki jobbágyai közül négy horvát nyel-
vű 1555-ben „Sopron városának Kópháza nevű horvát falujába visszaszökött”.
1557-től már Czakó Györgyöt, Katalin első férjét, majd az ő halála után a második
férjet, Komlóssy Tamást (1564-70) említi az adójegyzék földesúr gyanánt.
Az Ember-család 1570-ben kihalt, és Kiscenk is a Nádasdyak birtokába került.4. A Nádasdyak és gazdálkodásuk (1534-1671)
Nádasdy Tamás (1498-1562)^49 II. Lajos titkára, budai várnagy, majd országbíró.
A mohácsi csatavesztés után 1534 végén tartotta esküvőjét a 14 éves Kanizsay
Orsolyával.
A Kanizsay-birtokhoz 7 vár és kastély, 10 mezőváros és másfélszáznál több falu- köztük Cenk – és puszta tartozott. Központjai Kapuvár, Csepreg, Léka, Sárvár,
Egervár és Kanizsa.
A sárvári várkastélyban volt fényes udvaruk, de kedvelt tartózkodási helyük
még a kapuvári, a lékai és a keresztúri vár is.
Czenket csak átutazóban – Pozsonyba vagy Bécsbe menet – érintette.