Nádasdy Ferenc (III.) gróf^56 (1625-1671) Pál fia. A leggazdagabb és legművel-
tebb Nádasdy. Vasi főispán, főudvarmester, országbíró stb., 11 gyermeke született,
nemzetsége egész Dunántúlra kiterjedt.
Kiscenken majorgazdálkodást folytatott. Az ottani „udvarházhoz vagy ma-
jorhoz” 52 jug. szántóföld és 36 kasza rét tartozott. 24 fő negyedes jobbágya és 15
zsellérje volt. Közülük 16-nak a portája üresen, elhagyottan állt.
Birtokolt még egy „kúriális rezidenciát”, melyről - a leírás szerint – „semmit sem
tudtak: hogy benne hány szoba volt és hogy polgárok lakták-e vagy sem.” 1647. júl.
10-én - 7 hónapra - Prágába ment tárgyalni újabb birtokvételről, ezért ő is zálogba
adta Dávid Czenki birtokait Szegedi Ferenc iváni köznemesnek, egykori tisztjének
szolgálata elismeréséül 3 ezer frt-ért.
Két év múlva újabb birtokot enged át neki Ivánban, továbbá Czenken a szőlőjét
ezer frt-ért.
Az urasági szőlő az Agg-hegyen (negyed) és a Közép-hegyen (fél hold) volt.
Az ispánja Káldi Péter, aki a mai kocsmaháznak megfelelő Nádasdy-kúriában
lakott. Hozzátartozott a vámház és a patakig terjedő ún. vámkert is.
Nagycenken majorgazdálkodás továbbra sem folyt. Mutatja az is, hogy p1. 1639-
ben az elhagyott réteket az uraság számára kaszálták, és a szénát a hegykői ma-
jorba hordták. Itt 1639-ben 18 helyföld van, de csak 10 után adóztak. A többi vagy új
letelepedőké, vagy szabadoké volt. Olyan is akadt köztük, akik nem tartottak
állatot, esetleg üresen állt. A zsellérek száma 88, ebből az uraságnak szolgált 47,
más nemeseknek 26, üres volt 15 hely.
1642-ben a „sok szokatlan szekerezés” elleni zsellérpanaszra Nádasdy elren-
delte, hogy a cenki zsellérek marhával semmi egyebet ne szolgáljanak, „hanem
a lövei tagban évenként két holdat háromszor megszántsanak, azonkívül a szőlők-
ben való ganéjzásban segítsenek.”^57
Nádasdy engedélyezte az erdőirtást. Az irtásföldek után „dézsmával és földkö-
böllel” tartoztak. Ez utóbbi helyett 20 pénzt adhattak.
A bécsi kormány elnyomó politikája miatt részt vett 1671-ben a Wesselényi-
féle összeesküvésben, amiért lefejezték, birtokait pedig a kincstár elkobozta.
Darabos Gáspárné Lőrinczfalvai Éva cenki jobbágya, Csathó Gáspár, bizonyságot
tett Nádasdy Ferenc ellen (Drinóczy).
1673 után a Draskovits Miklós kezére került volt Nádasdy-birtokokon- a Sárvár-felsővidéki községekben, ahova Czenk is tartozott - a német katonaság
sokszor novembertől májusig „telelt”. A lakosság kötelessége volt őket tűzifával,
szalmával és gyertyával ellátni.
Draskovits a nagy vételárat nem tudta kifizetni, így az ún. Felsővidék zálogba
vétel és későbbi vásárlás révén - a Széchényi-család kezébe került 1677-ben.^58
Kiscenket Szegedi Ferenc zálogban bírta. Miután 1670-ben meghalt, az utódok-
tól váltották vissza a Széchényiek.
A volt Nádasdy-féle kapuvári uradalmat Eszterházy Pál vásárolta meg 1681-ben
50 ezer frt-ért. Egyidejűleg a gróf Eszterházy-család más ágainak kezére is került
Czenken kisebb birtokrész.
itt taníttassa a magyar skólákban.” Kiskorú leányával kapcsolatban ugyancsak így
ír: „Nem akarom, hogy az én leányom, Joó Annoka német nemzetbe [viseletbe]
öltözzék, és akit szeret az ő nemzete közül, ahhoz menjen” [feleségül].
Különben az özvegy már 4 évvel előbb (1585-ben) kérte a soproni tanácsot,
hogy ott házat vehessen, mert „Kys Czenki” majorjában úgy érzi magát, mintha
mezőségen volna: „..hol engem két vagy három ember is mind a kevés, erőtlen
házamnépével együtt megölhetne és kifoszthatna”- írta, a továbbiakban.^54
A század végén újra a Nádasdyak kezelésébe kerül a birtok, de ekkor már
Ferenc fia, Nádasdy Pál a földesúr (1598-1637).
Pál, Kanizsa török alóli felszabadításánál hősi hírre tett szert 1604-ben.
Vas megye főispánja, majd főudvarmestere,1625-ben grófi rangot kap.
Ő ugyancsak zálogba adta a kiscenki birtokot. Először rövidebb időre Hetyei
Bálint „fő palatinus mesternek”, majd 1615-ben Viti Andy Vidnek.^55 Az adományo-
zó levélből néhány sor: „Mi, Nádasdy Pálné adjuk emlékezetül, látván szemeinkkel
körülöttünk való hűséges szolgálatját a mi jámbor szolgánknak, nemes és vitézlő
Andy Vid Uramnak... Kérésére átadjuk Dávid Czenk nevű falunkat, kőbül csi-
nált udvarházunkkal egyetemben, melyet 12 száz és 18 forinton váltott magához.”
Azt is ígéri a levél, hogy Andy Vid és felesége, Lőrinczfalvai Margit - aki nagycenki
nemes ember leánya,- azt holtukig bírhatják.
Egykori írások megemlékeznek Pál ikvai malmáról, a czenki iskola fenntartá-
sáról is.
Nádasdy Ferenc (III.)