Keszei_Istvan_Nagycenk_multja_es_jelene_2023-03-24

48 49

György sokat törődött a szőlővel. Például 1712 októberében Sopron megye

gyűléséből egyenesen Cenkre ment szüretelni. Az évi termés kevés és silány is.

Cenken, Hidegségen és Bózon alig termett neki 6 hordóra való.

Előfordult néha, hogy a termés 3 ezer akó. 1713-ban ismét rossz a termés.^105

1719-ben bora viszont annyi, hogy a sok bor nem fért el a pincéjébe. Ára is alacsony:

egy akó 1 és fél frt-ba került. A cenki vincelléreinek évenként 32 frt-ot fizetett.

A szőlő területe földesurasága idején így alakult:

Év

Összes kapa

(á 75 -öl)

Kisholdban

(1200 -öl)

Helybeliek Vidékiek

birtokában (kapa)

1700 1056 66

1715 489 30,5 350 139

1717 827 51,6 309 518

1728 1123,5 70,2 896 227

Az 1713. évi pestisjárvány után erősen megcsappant a szőlő területe, majd 15 év

elmúlva újra elérte a korábbi nagyságot.

A kiscenki majorban tovább folyt az uradalmi gazdálkodás, de mint ismeretes,

azt zálogban sógora, Sankó Miklós bírta. A majori gazdasághoz 138 kishold szántó

és 57 kasza rét tartozott.

Sankó 1720. évi elhalálozása után György gróf Cenkre megy a birtokok vissza-

szerzése ügyében. A második feleségtől származó Sankó Boldizsárral két eszten-

deig alkudozik a befektetett 3 ezer frt megtérítése, a cenki szőlő és a soproni ház

átengedése felől.^106

Gazdatisztje Széplakon Leopold Schmocher (köznyelven Smokker) főkulcsár

és kasznár, akit a kiscenki major visszavételekor Cenkre helyezett (1722-1740?).

1732-ben György építtette a mai posta [és részben fogorvosi rendelő] helyére

a hosszú, oszloptornácos kovácsműhelyt és lakást.

A Községháza mögötti oszloptornácos kovácsműhely.

Az épületet 1937-ben bontották le.

György még nem rendelkezett túl nagy birtokokkal Cenken, mert rajta kívül több
földesúrnak is volt jelentősebb vagyona.

Az 1728. évi adatokból összeállított korabeli statisztika szerint a községben
az alábbi birtokosokat és birtokokat jelölték^103 :

A birtokos

1/2 1/4 1/8 1/32 Ösz-

szes

job-

bágy

Zsel-

lér

Szán-

tó

p. m.

Rét

kasza

Szőlő (kapa)

telkes jobbágy

helybeli Vi-

job. zs. déki

Széchenyi Gy. 8 36 12 188 2 3/4 284 10

Eszterházy J.

örökösök

1 3 4 4 8 1 31 12 1/2

Eszterházy L.

örökösök

5 1 6 9 108 1 3/4 35 54

Teveli-család 2 2 4 48 1 14 18

Plébános 9 9 3 4 1/2 63 1/2 12

Nagycenken

össz.

22 13 2 40 57 32 356 1/2 6 1/2 427 1/2 106 1/2 527 1/2

Kiscenk

Széchényi Gy. 22 6 28 9 423 5 5/8

Mindösszesen 2 35 2 46 85 41 729 1/2 12 1/8 1061 1/2

Kisholdban (KD) 389 1/8 12 1/8 68

Nem számoltunk bele Nagycenken 5 elhagyott házat 30 p. m. szántóval,
fél kasza réttel és 62 kapa szőlővel. Kiscenken: 6 elhagyott házat 39 p. m. szántóval
és fél kasza réttel.

Széchényi Györgynek Nagycenken majorsági birtoka (allodium) nem lévén,
saját gazdálkodást nem folytatott. Egyedül egy nagyobb szőlőterületet tartott
fenn magának. (Földesurasága alatt volt legnagyobb a szőlőterület a községben)^104
[A nagy szőlőterület az 1784-es, legrégebbi térképen is látható 59. oldal].
Három dűlőt ölelt fel: Agg-hegy, Közép-hegy és Felső- vagy Öreghegy. Az 1700-
1710 közötti hegyvám- és dézsmakimutatások kb. 250 nevet tüntetnek fel. Ezek
között igen sok a vidéki, mintegy 12 községből tevődtek össze Undtól Sopronig.
Az uraságnak járó dézsma ¼-1 ½ tinna (á 54 1), a plébánosoknak járó hegyvám 2-5-
10 pint között váltakozott személyenként. A névsorban „libera” (szabad) és nemes
megjelölésűek az uraságnak nem fizettek dézsmát, csak az egyháznak a hegyvá-
mot. Ilyenek: gr. Eszterházy László és Dániel, Belesits János és Mihály, Horváth
István, Palásthy, Ebergényi, Falussy László, Teveli György. A névsorban elég gyako-
ri a „deserta” megjelölésű, üres, gazdátlan telek.

IV. A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARCTÓL A ‘48/49-ES FORRADALOMIG