Több községben is megmozdultak a jobbágyok. Peresztegen egy tized pandúr
csinált rendet, és 3 lázítót, köztük a falu bíráját a soproni börtönbe zárták.
A tagosítás csak a jobbágyoknak kedvezett. A zsellérség rosszul járt: elvesztet-
ték határbéli haszonélvezetüket, a bérletföldek pedig silányak és drágák voltak.A kastély jobb szárnyát István gróf építtette 1836-40-ben. E szárnyépületben
kapott helyet a könyvtár és levéltár. 1838 októberében számot vet az egész építke-
zéssel: 100 ezer frt-jába került és még 50 ezerre rúghatnak a további költségek.- augusztus 20-án - neve napján - az avatóünnepségen részt vett Deák,
Eötvös, Bezerédj, Klauzál, s valamennyien el voltak ragadtatva a kastélytól,
a házigazda kivételével. Két nap múlva ezt írja naplójába: ,,Ez az én ostoba, minden-
kitől megcsodált kastélyom agyon nyom engem.”
A kastély az akkori időkben modern berendezésűnek volt mondható:
ki- és befelé nyíló ajtókkal, angol WC-vel és fürdőszobával, megelőzve a bécsi
Burgot is. A gázvilágítással már 1815-ben, e1ső angliai tanulmányútján megismer-
kedett. Veszélyes körülmények között ki is csempészett egy gázgépmodellt,^166
de itthoni megvalósítása még korainak tűnt, és több mint 40 évet váratott magára. - szept. 17-én érdekes vendégek érkeztek a kastélyba, három főherceg:
Ferenc József, a későbbi császár és király, továbbá két testvére. Széchenyi ugyan
nem volt itthon, de misét hallgattak, reggeliztek, majd a Fertő megtekintése után
Sopronba utaztak.
A földesurak bírói hatalommal voltak felruházva. A bíráskodást vagy maguk vé-
gezték (Úriszék), vagy tisztjeik által gyakorolták (Tisztiszék). Innen a vármegyei tör-
vényszékhez lehetett fellebbezni. Az úriszék intézte a lakosság minden ügyét, kéré-
sét, panaszát. A büntetések kiszabását általában Lunkányi egyszemélyben végezte.
Amikor a bírót is megbüntették.
Az uradalmi számtartó panaszkodott, hogy a cenki bíró az ökörtilos [Azokat
a legelőket nevezték így, ahol nem volt szabad a legeltetés] kijelölését ő nélküle
végezte el. Az úriszék így határozott: „A történet valóságát a bíró maga is elismerte,
ezen órától fogva estvélig, ezen vétke iránt való büntetésül bezárni rendeltetik.”^167
Másik eset; Pöltl József keresztúri lakos két ízben is cseresznyelopáson érte
a cenki legényeket. Azok mind a kétszer jól elverték a gazdát. Panaszára a tiszti-
szék így határozott: „Mindnyájan köteleztetnek a büntetést 14 nap alatt lefizetni.
Ezen kívül Szabó János, Fekete György, Filátz József, mint főverekedők 6 napi kenyé-
ren és vízen kitöltendő áristomra, a többiek négyen pedig 3 napi hasonló tömlöczre
ítéltetnek. A végrehajtás tiszttartó úrra bízattatván. Dec. 16. 1836. Lunkányi s.k.”^168
Hogyan nyilatkoztak a jobbágyok Széchenyiről?
István gróf nem a jobbágyok ellen, hanem értük harcolt. Más szelek fújdogáltak
Nagycenken az ő idejében. A reformpolitikus földesúr törődött jobbágyai életével.
Litteráti Nemes Sámuel ezekben az időkben így írta le Cenk jobbágyainak
véleményét, amikor az utcán őket megszólította: „Azon derék szekér nagyszar-
vú ökrök, melyeken istráng helyett is csinos láncokat láthatni szarvokra te-
kerve, Uraságé-e ez? Nem, Uram - feleltek rendszerént. Ezek jobbágyszekerek.
Az 1832-36. évi országgyűlés olyan törvényt hozott, amely szerint a tagosítás
a jobbágyok akarata ellenére is végrehajtható. E törvény kihirdetését a megye
elsőnek Kiscenken szervezte meg;^164 1836 nov. 3-án a kastélyteremben 50
küldött részére Lunkányi-Liebenberg (aki nevét ez időben magyarosította)
villásreggelit adott. Ezután következett a kihirdetés. A kiscenkiek felhozták
a fáizásban való megszoríttatásukat. Lunkányi felszólalt ellenük. „Bóz tagjai is
valósággal lázísztók” -írta később Széchenyinek, aki válaszában így fogalma-
zott: „Tartok tőle, hogy kivált Kisczenk kicsapongó vágyakkal fognak előjönni.
Örülnék, ha per nélkül menne végbe az elkülönözés.”
Az elkülönözési szerződés záradéka 1829-bőlMivel az elkülönözés csak akkor lehet tökéletes, ha a jobbágyság fáizása
is megszűnik, a cenki uradalom azon helységei ellen, amelyekkel elkülönözési
perben állott (Kiscenk, Hidegség, Homok, Hegykő), fáizási pert kezdett.^165
A per 1841-ben egyezséggel zárult.
A fáizás örök időkre való megszűnése ellenében valamennyi helységben
minden egyes egésztelkes jobbágy 2 hold földet kap, amelyért fahordáson kívül
semminemű fizetéssel nem tartozik.
Ezen egyezséget Bujtó Ferenc bíró, Czenki János öreg esküdt és 19 kiscenki
jobbágy -keresztvonással! - aláírta.
Bóz, a zsellérfalu maradt még hátra. 1842-ben létrejött egyezség szerint a 106
holdas közlegelőből 66 hold lett a jobbágyoké, és egy további „erdőcskét” is kaptak
legelőül, örök időkre.