Egy 1728-as összesítésben már mindkettő örökösei szerepelnek. A kúriát
János (II.) örökölte, aki több birtokot bérelt, és 1733-ban 156 p.m. földdel, 18 kasza
réttel és 50 kapa dézsmás szőlőve1 gazdálkodott. A telken állott régi vámházat lebon-
tatta, helyére istállót és pajtát építtetett. Juhásza 300 birkát őrzött.^185
Utóda Gábor gróf (1756), majd ennek fia Imre, aki a katonaságnál generális-
ként szolgált, és 1766-tól volt birtokos. Az 1767-es urbárium őt jelöli földesúrnak.
A sarki épületet 1789-ben emeletessé építtette, de ez évben meghalt és fia,
József pedig eladta azt a birtokkal együtt gróf Szluha Alajosnak.
A másik ág örököse László (II.), aki szintén félhelyes volt, de sok irtásföldet
bérelt. 1740-ben már Eszterházy Ádám nevén szerepel a major 228 p.m. földdel,
32 kapa szőlővel. 1754-ben Dániel (II.), 1767-ben pedig már Ferenc a birtokos.
Ez az ág ez évben meg is szűnt. A major és a birtok gróf Erdődy János kezébe került.
Erdődy ugyanis Dániel feleségének, Erdődy Annának testvére.^186
Gróf Erdődy János birtokai
A Varasdon élő Erdődy gróf felesége, Széchényi Anna, Antal gróf leánya,
bár ingatlant nem örökölhetett, de éltében nagy vagyont kapott használatra mind
Hidegségen, mind Cenken. Pereskedés, majd megegyezés után írta alá Erdődyné
a birtokok korai visszaadását. 1783-ban került átadásra a hidegségi birtok, kb. 150
hold, továbbá a hársfasor végéhez közel telepített Ilonamajor. Eladásra került még
145 akó bor, 1697 kereszt gabona, 40 szarvasmarha és 190 ½ font urbariális fonás.
A nagycenki Erdődy-birtokot 1792-ben váltotta vissza Széchényi Ferenc.
A birtok leírásában az alábbiak szerepelnek:^187 „Tiszt, majorgazda, béres, vincellér,
220 db birka, 4 jármos ökör és szekér, 9 tehén (a tiszt teheneivel együtt), 9 félhelyes
jobbágy, továbbá 129 hold föld, 8 lóra és 6 ökörre istálló és egy tágas „gabonatartó
szamorca”.
„A kúria a Sopron felé menő országút mellett vagyon. Fala tégla, födele zsupp,
eszterárja sindöl. Pintze, zöld kálhás szoba, kiskéményes konyha, másik két kálhás
szoba tartozik hozzá.
A kapu mellett présház, 3 cserépkálhás szoba, mindenikhez takarékos konyha.
Új juhakol, kert, cséplőpajta.”
Más írásokból megállapíthatjuk, hogy a major a vámsarkon feküdt, a kúria pedig
a mellette levő, a Soproni utca 2. sz. alatti ház.
Gr. Szluha-család
Az előbb elmondottak szerint gr. Eszterházy József 1789-ben eladta a mai
nagykocsma helyén található kúriát és a hozzátartozó földeket gr. Szluha Ala-
josnak,^188 aki nemsokáig birtokolhatta. Széchényi Ferenc nagy harcot folytatott
a Szluha-birtok megvételért, hosszan tartó bitokper után 1791-ben megvásárolhatta.
Ezt követően 15 évre árendába visszaadta a birtokot a Szluha-családnak.^189
A vagyon leírásának rövid kivonata: „Vagyon egy nemesi curia, melyen talál-
tatik kétszintes, kőből épült és jó státusban lévő ház. Az alsó traktusban vagyon
4 szoba, 2 kamra és 1 konyha. Vagyon egy présház, egy boltos pintze, 400 akóra való.
és aluszékonnyá teszi az embert. Ámha mégis divatba jönne, mi az ördögöt
csinálnának magyar mágnásaink savanyú boraikkal?”
A külön sörfőzde az 1841/42. évi uradalmi árendások c. kimutatásban
szerepel először, ahol ez áll: Netter János serfőző, évi bérlete ezer frt.^181 A főzés már
az ún. sörházban történt. Netter 1848-ban halt meg. Érdekes sírfeliratát a temető
ismertetésénél közöljük.
A Ferenc gróf által épített kismalom tovább működött. Hintersteller után
1830-tól Engelits József az árendás molnár. Az 1840-45. közötti időre pedig
Opitz Mihály molnármesterrel köt Lunkányi szerződést, mely érdekes és jellem-
ző:^182 „Kapja a n.czenki malmot a hozzátartozandó épületekkel, udvarral, réttel
és a mellette levő kerttel együtt. A kert az uradalmi kertésznek fővigyázata
és rendelete mellett fog kezeltetni. Utakat a molnár tartja tisztán. Árenda 230 mérő
tiszta búza, 470 mérő rozs, megrostálva. Kaució ezer frt ezüstpénz. Köteles kere-
keket, vízi vállukat (vályú) és rekeszeket szinte a malom folyóját is tisztán fenn-
tartani. Ugy malomköveket vásárolni, azok élesítéséhez szükséges szerszámo-
kat, anélkül, hogy az urodalomnak valamit is felszámíthasson. Az uraság részére
minden vám- és szitapénz nélkül ingyen őrölni. Mindenek előtt tartozik az urod.
tiszteknek, cselédeknek és jobbágyoknak őrleni, az idegenek előtt, a szokásban
lévő vám,- és szitapénz fizetése mellett.”
Az utak István idejében is rosszak lehettek. Egy alkalommal ilyen leírást olvas-
hatunk: 1845-ben kocsival Pestről Nagycenkre igyekezett. Örökös süllyedési veszé-
lyek közt ér Szécseny községhez, de ismét elsüpped. Innen gyalog megy be Cenkre.
Kocsiját másnap reggel 4 ökör vontatja a kastélyba.^183 A vámosról is essék néhány
szó. Az 1830-40-es években Reichl György szedte a vámot, bérlete ezer, kauciója 500 frt.
A téglaégetőrő1 már részletesebb feljegyzések is vannak.^184 Az 1840-es évek-
ben a fal-téglán kívül már készítettek kút,- flastrom,- pártázat,- oszlop,- hosszú
és kéménytéglát, továbbá lapos és görbe cserepeket. Idegenek részére 31 ezer db-ot
adtak el, a többi urasági célt szolgált.
6. Más birtokosok: gr. Eszterházyak, Belesitsek, gróf Erdődy, gr. Szluha
GRÓF SZLUHA
A községben a Széchenyieken kívül több birtokossal találkozunk, elsősorban
az Eszterházy-családdal. Gróf Eszterhás (eleinte így hívták őket) Mihály és két fia,
Dániel és László 1677-ben, tehát a Széchényiekkel egy időben jutott egy egészhely
birtokába. A Galántai előnevet viselő család a vas megyei Patyon és Peresznyén
volt birtokos.
1695-ben megvették a mai nagykocsma akkor még földszintes épületét a Drasko-
vits-családtól, Glubiczer volt tiszttartótól pedig az irtásföldeket, és ott gazdálkodási
központot alakítottak ki. Dániel itt kocsmát is nyitott, de három év múlva bérletbe
adta báró Kuglernek. 1718-ban a család 12 jobbággyal és 5 zsellérrel gazdálkodott.
Több irtásföldet is béreltek. Kb. 1720-ban megosztoztak a birtokon; Dániel fiának,
János grófnak jutott a kúria, László pedig megszerezte a mai vámsarkon lévő majort,
[a mai Egészségház területe] ahol előzőleg a kisnemes Bácsmegyeriné gazdálkodott.