Keszei_Istvan_Nagycenk_multja_es_jelene_2023-03-24

78 79

Az úrbéres és irtásföldek nagysága a Széchényiek alatt a következőképpen

alakult:^196

Év Szántó (hold) Rét (kasza) Szőlő(kapa)

jobbágy irtás job. irtás job. zsellér irtás

Nc. 1715 124,5 328,2 20,5 28,2 191 119

1753 187,5 588 13,5 57,3 405,2

1784 1209 145 312

Kc. 1715 96 86 16 – 40 – –

1753 200 61 10 – – – –

1784 249 69,2 – – – –

Széchényi Antal földesurasága idején erősen emelkedett az erdőirtás területe.

Antal gróf bővebben mérte a telki állományt is, amint a táblázatból kitűnik (1753),

ámde ezért robot tekintetében súlyos árat kellett fizetni. A heti 1 igásnap minden

jobbágyra nézve kötelező. Ezenfelül Péter-Pál napjától István király ünnepéig

az uraság parancsa szerint mindennap szolgálattal tartoztak, így a törvény által

előírt 1 nap helyett 2-3 napot is robotoltak.

Széchényi Ferenc gazdálkodása kezdetén már 1400 hold az összes irtásföld.

Így mindenkinek módjában állott 8-10 hold irtásföldet szerezni az l-2 hold úr-

béri természetű földje mellé. Annyira kitágították a telki állomány kereteit is,

hogy minden jobbágyra félhely, azaz 8 hold szántó jutott, ezáltal biztosabb alapokra

fektették a zsellérállapot szélére jutott jobbágyság életét.^197

Az irtásföldek fölemelték a telki állományból kizárt zselléreket is. Ők is irtottak.

Így lett a nagy zsellérfaluból - nagy irtásfalu.

Az irtások után - az irtásdíjon felül - más földesúri tartozás (kilenced, bérlet,

ajándék, robot) nem járt. A jobbágyok gyermekei csak a haszonvételt örökölhették,

a tulajdonjog továbbra is a földesúré.

b.) Úrbéri kötelezettségek: dézsma és robot. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés.

A két község urbáriuma

Az úrbéri kötelezettségek egyik része a dézsma.^198

Dézsma alatt tulajdonképpen kétféle dézsmát értettek: a tizedet és kilence-

det. Mind a kettőt terményeiből és állatjaiból kellett a parasztnak szolgáltatnia.

A tizedet (decima = dézsma) az egyháznak, a kilencedet (nona) a földesúrnak.

István király óta évszázadokig csak a papi tizedet fizették. A zsellérek „keresztyén-

pénz” címén fizettek a papnak. A kilenced fizetésére 1351 óta kötelezi a törvény

a jobbágyokat. Végeredményben ez a kétféle dézsma együtt a termésének és állat-

jainak ötödrészét teszi ki. Eredetileg csak gabonából és borból kellett tizedet adni.

A hozzám megmutatandó kegyességét imádságunkkal meghálálni el nem
múlatjuk, mind a Tekéntetes Úr, mind pedig nagyon tisztelt famíliájának boldog-
ságáért.
Vagyok és maradok a director urnak
hóttig hálaadó szolgája
Brummer Josef
sessionális jobbágy”
Sig. NagyCzenk 14 febr. 828.

A következő táblázat a Széchényi-úrbéresek számát mutatja, a kisebb birtoko-
sok jobbágyainak kivételével:

Nagycenk Kiscenk

Év

Job-

bágy

Zsellér Összes

úrbéres

Job-

bágy

Zsellér Összes

házas házatlan házas házatlan úrbéres

1715 19 22 41 16 16

1753 25 53 36 114 20 5 25

1784 36 30 22 88 18

1828 46 64 11 121 21 6 2 29

Itt már a zsellérek (inquilinus) két rétegével találkozunk.^195 A házas zsellérek
saját házukban, míg a házatlanok más házában laktak. Ezek rendszerint a gaz-
dagabb parasztoknál, vagy szőlőben, iparban dolgoztak, vagy állattenyésztéssel,
kupeckedéssel foglalkoztak. Akadtak köztük jómódúak is.

A statisztikából láthatjuk, hogy a zsellér réteg a jobbágyokét is meghaladta,

• igaz a kisebb birtokosok jobbágyainak száma nélkül. Ennek ellenére Nagycenk
  tipikus jobbágyfalu volt.

A jobbágytelkek rendszerint a zsellérekétől elkülönülten helyezkedtek el.
A volt Keresztúri utcában [Gyár u.] e jelenség jól megfigyelhető, de a hagyomány
is megtartotta. A települési jegyzék (lásd: Függelék) 1830. évi rovatában egymás
után 15 jobbágyház, majd 22 zsellérház következik. Ugyanez látható a Soproni utcai
rovatban is. Itt a baloldalon laktak a zsellérek, a jobboldalon a jobbágyok.

A jobbágyság telki állománya kevés, mely nem biztosította a lakosság megélhe-
tését, ezért rávetette magát az erdőirtásra. A földesúr minden eszközzel segítette
a tulajdonát képező erdők kivágását, és kisholdanként csak 4 krajcár irtási díjat
szedett utána.

Valamikor a község határában, a kövesdi úttól nyugatra eső területen, tehát a mai
szőlők, az Újtag és Agg-hegy stb. területén összefüggő összefüggő az erdőség, amely
a Nagylózs és Himod között elterülő és részben ma is meglévő „Nagyerdőhöz” tartozott.

Erdőt irtottak már a Nádasdyak idején is, de a 18. században értek el csúcstelje-
sítményt.

IV. A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARCTÓL A ‘48/49-ES FORRADALOMIG