Egy 1800-beli robotösszesítés^202 (csak Nagycenken) az alábbi számokat adta; Kétmar-
hás robot 1196 nap, gyalogrobot 786 nap. Kilencedért 552 gyalognap, karácsonyi favá-
gásért 44 nap, hosszú fuvar helyett 6 nap. A kiscenkiek hasonló arányban robotoltak.
A jogtalan és túlzásba vitt robotterhek miatt gyakoriak a parasztmozgalmak.
Ezek lecsendesítésére, valamint a robotterhek kellő mértékre való leszorítására
adta ki Mária Terézia 1767-ben az úrbérrendezésről szóló rendeletét.
A rendelet az egész telkek nagyságát 16-22 kisholdban, robotját évi 52 igás,
vagy 104 kézinapban szabta meg.^203
A jórészben nyomtatott „URBÁRIUM” a földesúr és jobbágy közti viszonyt,
a jobbágyok jogait és kötelezettségeit szabályozza. Az érdekes és alapvetően fontos
szövegezéséből idézzünk néhány bekezdést:
„Urbáriuma Nagy Czenki Helységnek,^204 amelynek Mélt. Groff Széchényi Antal
a földesúra.- 1 egész jobbágy házhelyhez 16 hold szántó, minden egyes holdban két p.m.
számlálván, és rét hat szekérre való, mivel esztendőnként kétszer kaszáltatik. - Szabad légyen a jobbágyoknak Szt. Mihály naptul Szt. György vitéz és martyr
napigh bort árulni. Tűzre való faézás szabad. Épületre való fa is. - Minden egészhelyes jobbágy köteles lészen maga földes urának minden
hétben egy napot nap-kelettü1 nap-nyugotig (abban számlálván munkára való
menetelét, és visza jövetelét, ’s az etetésnek és itatásnak üdeit) két vonyós marhá-
val és maga szekerével, ekéjével és boronájával ezen helységnek régi és állandó
szokása szerént szolgálni. - Kaszálás, aratás avagy szüret üdejekor akár kézi, akár marhás szolgálatot
dupplán veheti a földes uraság jobbágyaitul! A dupplán vett szolgálatok a többi
hetekben beszámláltassanak! - Minden zsellér, kinek magános háza vagyon, 18 napot, minden lakos, akinek háza
nintsen, 12 napot esztendőnként kézi munkával az uraságnak szolgálni tartozik. - A jobbágyok minden esztendőben egyszer hosszú fuarozást végben vinni
tartoznak alkalmas utakban, két napi járó földet föllül ne haladgya. - A kenderbül pedig, és lenbü1 vagy kilencedet kiadni, vagy az hellyet
az uraságnak kenderébül v. lenébül egy egészhelyes jobbágy 6 funtra való fonyást
tenni tartozik. - Borbul járó kilenczed minden hozzáadás nélkül vétetődgyék. A hegyvám
pozsonyi mértékkel, vagyis akóval (ki is 32 pintbül álló) szedettessék. - Az maradék nélkül meg holt, nemkülönben az elszökött jobbágyok javait
a földesúr kifizetvén, a maga kezéhez veheti. - Ha a jobbágy vétke miatt az uraság tömlöczére fog vettetni, és vasra verettetni,
az vasnak váltságáért 15 krajczárt fizetni tartozik. Ha az robotra hivattatott paraszt
röstségbül meg nem jelenik, 12 pálczával büntetessék. - Urbéri kötelezettség még a kilenczed (nona) a termésbül. A kilenezed megvál-
tása: robotban 12 igás, vagy 24 kézi nap, pénzben 4 frt.”
Az egyházi tizedet a 16. századig maga az egyház szedte be. Ettől kezdve
a behajtást bérbe adta az államkincstárnak, vagy a falunak,vagy a földesúrnak.
A bíró az adott időpontban összehívatta a falu népét, feleskette őket, hogy igazat
mondanak. A kiküldött dézsmás felvette az adatokat, utána a tényleges dézsmálás
a mezőn történt. A dézsmás joga volt a talált többlet elkobzása. A bíró nem fizetett.
A Széchényiek idejében a jobbágyok kilencedet nem fizettek, helyette robotol-
tak. A papi tizedet viszont Széchényi Ferenc és István is bérelte és szedte be.^199
A bérletföldek után nyolcadrész gabonát szedtek.
Nézzünk három táblázatot^200 az 1820. évből:„Szalmabéli dézsma gabonának tabellája”
Nagyczenk—Kisczenk—Bóz—HidegségBúza Rozs Árpa Zab
kereszt kéve X k X k X k267 5 836 3 122 – 291 –Ebből kijár a czenki, bózi, hidegségi plébánosnak 15 keresztA czenki, bózi és hidegségi bíró engedelme 30 kereszt
Kis Czenki birkásnak, pásztornak, foglároknak,uraság mezzeje őrzéséért 55 kereszt
Szalai József pajtabíró”Jobbágyok birkáinak és azok dézsmájának összeírása:
„Pásztornak van 113 db, dézsma 9 db, Pénz –Csordásnak 55 db, dézsma 3 db, Pénz –
Szenetzei János zsellérnek 7 db, dézsma – Pénz 16 krstb., stb.
Az összes jobbágy birka: Ncz. 397 db, lead 14 bárányt, 9 frt 12 kr-tKcz. 117 db, lead 2 bárányt, 3 frt 24 kr-t”A jobbágyföldek használatáért járt a robot (kézi munka, gyalognap) is.
Óriási segítség volt az uradalmi gazdálkodásban a munkaerő. Nézzük meg
az 1820-as „Robotmutató”-t.^201 Valamennyi jobbágy neve szerepel benne.
Filátz Ádámné a Vám u. 2. (mai 4. sz.) ház lakójának előírása: 76 gyalognap.
Ezenkívül 3 nap büntetésért, 3 nap fonásért, 4 nap hosszú fuvar helyett, összesen
88 nap. Leszolgált 94 napot, tehát előre szolgált 6-ot. A robotkimutatást ellenőrizte
és aláírta a községi elöljáróság: Bene Antal bíró, 4 esküdt és Rozman János nótárius.