90 91
A kripta a templom közepén nyílt. Oda a templom javára 10 frt-ért lehetett
temetkezni. Ikerváryn kívül még hárman temetkeztek oda. Egy 1780-as királyi
rendelet alapján befalazták, mert szellőztetési lehetőség nem volt.
A Soproni u. végében lévő kápolna is ebből az időből való. A kápolnát
Regenhardt János kisnemes özvegye építtette kb. 1730-ban.^233
Teschmayer József (1809-1838) kerületi esperes, Sopron megye táblabírája,
tb. kanonok és kitűnő gazda. A 30 helyen szétszórt plébánosi szántókat 4-5
helyre egyesítette, amely a Széchenyitől kieszközölt toldással 42 holdra emelkedett.Új templom épült 1722-benAz esperes elhalálozásakor maga Lunkányi készített kimutatást^234 a plébános
javadalmazásáról. Eszerint a „belsőség 2 7/8 hold, szántó 29 hold, rét 10 1/2 kasza.
Gabona (gyűjtésből) 70 pozsonyi mérő, tizedből 25 p. m. és 10 akó must. Szőlő 20
kapás és elégséges fa a község erdejéből. Robot 246 gyalognap, de azért földjeit
maga műveli”, - írja Lunkányi.
Halálakor 1 pár lovat, 8 szarvasmarhát és 106 birkát adtak el.
Jótékonykodott is. Végrendeletében 5 ezer frt-os alapítványt hagyott egy
cenki fiú és lány továbbtanulásának folyamatos biztosítására. Az alapítvány az első
világháború idején elértéktelenedett.
Lunkányi megjelölte a céh-földek (templom földjei) területét is. Ezek 6 kisholdat
tettek ki.
A 18. században, a Széchényiek idején, az iskolázás kérdésében semmiféle elő-
rehaladás nem mutatkozik. Egy tanerő egy osztályban és csak a téli hónapokban,
vajon milyen eredményt tudott elérni? Könyvünkben számos esetet felsoroltunk,továbbá 45 német és szláv vezetéknevűvel. Ez utóbbiak a község lakosságának
37%-át (30°% német, 7% horvát) teszik ki. A lakosság majdnem 2/3 része, -tehát
nagyobbik fele - magyar. Ugyanezt fejezi ki egy 1748-as plébánosi feljegyzés is:
„A nép magyar és német, de a magyar van túlsúlyban”.
A 18. sz. elejéről a következő horvát, ma is ismert családnevekkel találkozha-
tunk az egyházi anyakönyvekben: Kara (1672), Palack, Csitkovits, Trencsin, Presics,
Zubrich, Bubucz, Filátz (1744). Ugyanezen időből származó, ma is meglévő német
családnevek: Prisinger (1676), Szummer, Hofer, Wais, Prummer, Hernicz, Stangl,
Csézli, Mayer, Kamper, Piller, Pölcz (1749).
A magyarosodás folyamata elég gyorsan végbement, amit a tapasztalatok
is alátámasztottak.
Az idegen családnevűek közül többen - a magyarosodással egyidőben- a Horváth vagy Németh családnevet vették fel.^229 Az anyakönyvekben ezzel
így találkozunk: Horváth alias (másként) Markovits; Horváth alias Kara, Horváth
alias Filátz (1672). Németh alias Stájli, Németh alias Onhober, Németh alias
Molitor. A nevek magyarra fordításával is találkozunk: Rózsás-Rosenstingl (1801),
Udvardi alias Hofer (1690). Foglalkozások alapján is keletkeztek magyar nevek:
Kovács alias Ensöl; Korcsmáros alias Onhober (1689).
1780-ban Jugovits plébános már ezt jegyzi fel: „A község egész lakossága
magyar, de az iparosok között vannak, akik a német nyelvben járatosak.”^230
1800 körül, a kastély építésének idején újabb behívott iparosok telepedtek
le a községben. Többségük német anyanyelvű.
A 18-19. században a Vízállóban (egykori tsz-major) éltek sátoros cigányok.
Kiscenken is élt egy cigány család. Széchényi Ferenc házat építtetett nekik
a pásztorházon túl.
Rugli Mihály a 19. század elején megyeszerte híres lócsiszár volt.
A Széchényiek mélyen vallásos érzelműek, és minden erejükkel támogatták
a katolikus egyház papjainak tevékenységét.
Ez időben a plébánosok földesúrként szerepeltek, akiknek jobbágyaik is voltak.
Horváth Mihály plébános ezt jegyezte fel 1685-ben:^231 „A plébános szekeres jobbá-
gyai voltak: Ensöl György 2 ökörrel, Szücs István 4, Vincze Pál 4, Horváth Mihály
2 ökörrel. Gyalogosok, vagyis kézi munkások: Slajber M., Udvardi R., Horváth M.,
Helyes Gy.,Laki A. Minden évben tartoznak egyenként egy kappant adni karácsony
ünnepén, egy kocsi fát készíteni és a plébánosnak beszállítani. Hetenként 1 napot
szolgálni. A gabonát és ami a plébános földjén van, szolgálaton kívül beszállítani.
Akiknek nincs fogatjuk, a többi cselédekkel megjelenni tartoznak.”
Ikerváry János akkori plébánost is (1714-1746) Drinóczy kifejezetten
a földesurak közé sorolja, akinek 9 jobbágya a dombon lakott.
Ő az akkori új templom építője 1722-ben. Ahogy erről írt: „Saját pénzen és mások
gondossága és fáradságos munkája árán, a hívek nagyobb megterhelése nélkül”^232
A templomban sekrestye, kórus és kripta is épült. Orgona a jótevők bőkezűségéből,
a torony az összegyűjtött adományokból, a főoltár az Eszterházyak adakozásából
készült. A három harangot jóval később szerezték be (1744, 1818, 1832). A harango-
zást már a kántorok végezték.