Keszei_Istvan_Nagycenk_multja_es_jelene_2023-03-24

(János MatiasecFEfPkm) #1

A hőmérséklet sok évi átlag a 9,6 °C^2. Az országosénak (10°C) valamivel alatta
marad. Az 1956-ban, 1966-ban és 1976-ban mért hőmérsékleti adatok szerint a havi
átlagok a következők voltak:


I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.IX. X. XI. XII.


1956 0,5 -8,9 1,7 9,4 14,9 17,1 20,3 19,1 16,5 10,0 2,4 0,


1966 -3,4 6,4 5,1 12,6 16,1 19,7 19,7 19,1 15,9 14,1 3,8 1,


1976 0,6 -0,3 2,1 10,0 14,4 18,6 20,9 16,9 13,9 10,5 5,9 0,


A grafikon jelzi, hogy legszeszélyesebb hónapunk a február. 1956-ban volt
a leghidegebb: -8,9 fok, legenyhébb volt az 1966-os február 6,4 °C-os átlaggal.
A leghidegebb reggel 1956. febr. 17-én volt, -19,8 °C, továbbá 1963. jan. 18-án, amikor
-17,7 °C-ot mértek.


A szél - a szomszédos osztrák havasok közelsége folytán - nagyon gyakori és
hideg. A szélcsendes napok száma igen kevés, 5 éves átlagban is csak 17.
Leggyakoribbak az ÉNY-i irányból fúvó szelek. Télen É-i irányú széllel tör be
a hideg levegő.


A csapadékot a DNY-i szelek hozzák. A legtöbb csapadékot - 1950 óta - 1965-ben
mérték: 831,5 mm-t.^3 Legkevesebb esett 1971-ben: 380,5 mm. A 25 éves csapadékát-
lag a községben 582 mm. A Dunántúl átlagához viszonyítva (600-800 mm) nem
sok, de ha megfelelő havi eloszlásban érkezik, akkor a termés bőséges lehet.


Legcsapadékosabb nyarak (júl.-aug. összes): 1958-ban 212 mm, 1966-ban 204 mm.
Legszárazabbak: 1964-ben 72 mm, 1971-ben 67 mm, 1978-ban 60 mm esett.


A vízáradás a múltban - a folyók szabályozatlansága folytán - gyakran elő-
fordult. Egy 1743-mas leírás szerint: „Esőzésekkor az Ikva annyira megduzzad,
hogy partjain túláradva sok kárt okoz.^4 ” 1759-ben áradás miatt több kiscenki takács
adóját törölték, 1862-ben pedig a téglaégető 10 ezer tégláját mosta el az árvíz.

Napjainkra mindkét patakot szabályozták, ezért 1945 óta nem volt áradás.
Egy 1968-as felhőszakadáskor egy órán belül esett 57 mm eső, a mély iskolaudva-
ron is csak egy napig időzött.

A pusztító jégeső - szerencsére - ritka. Ilyen adat 1899-ben fordult elő.
Legutóbb 1936. aug. 20-án volt komoly jégverés, majd 1975. júl. 19-én, amikor a jég
a szőlőben és a gyümölcsösökben okozott nagy kárt.
Szélirányok gyakorisága Sopron és környékén (50 éves átlagban):

A régiek ősi babonás szokásokkal próbálták a viharos felhőket elűzni. 1747-ben
Farkas Ádám kántor kötelezettségei közé tartozott - többek között - a felhők és
viharok elleni harangozás.^5 A múlt (XIX.) században már - a hagyomány szerint – a
kovácsmesterek feladata volt a jégfelhők eloszlatása. Vihar esetén a kovácsmű-
helyben őrzött 4 db mozsárágyúval durrogattak.
Pulay István plébános 1748-ban érdekes feljegyzést készített az időjárás-
ról: „Tartós és hallatlan viharos idők voltak az év nyarán, melyek szeptember
végéig tartottak. Borzalom! Isten mentsen!”^6 A tornyot is villám sújtotta és erősen
megrongálta.
A kavicsbányában néhány éve hatalmas mamutcsontokat találtak. A jégkor-
szakban éltek e nagytestű állatok. A leletek mutatják, hogy vidékünkön valamikor
nem mérsékelt, hanem hideg éghajlat uralkodott.
Népi időjárási megfigyelés: „Ha a fülesi (máskor peresztegi) harangszó tisztán
áthallatszik, 3 napon belül eső lesz.”

3. VÍZRAJZA


Községünk az Ikva és az Arany-patak összefolyásánál keletkezett. Mindkét
patak az Alpok K-i nyúlványához tartozó Soproni-hegységből fakad.
Az Ikva - Tase név alatt - Sopronkertes [Baumgarten] határában ered. A patak
régi magyar neve Merenye. A középkorban Spittelbach néven fordul elő.
A német elnevezés a patak hídján létesített ispotály után eredhet [Spitälbach
≠ kórházpatak]. A községből Pereszteg, Nagylózs felé folyik, és Fertődtől É-ra ömlik
a Hansági-főcsatornába.

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.


21 ̊


18 ̊


15 ̊


12 ̊


9 ̊


6 ̊


3 ̊


0 ̊


1956


1966


1976

Free download pdf