A mélyedésekből mindenünnen kiszorult a víz.
Régebben több forrás is csörgedezett a határban, de mind kiapadtak. A vízállói
szántóföldeken időszakosan még megjelenik egy-egy.4. NAGYCENK TERMÉSZETES NÖVÉNYZETE ÉS ÁLLATVILÁGA
Községünk határának ma csak negyedrészén (23%-án) maradt meg a ter-
mészetes növényzet: az erdő, rét és legelő. A többin az erdőt kiirtották, a rétet,
legelőt felszántották, és termesztéses gazdálkodást folytatnak.
Az erdő területe a korábbi évszázadokban sokkal nagyobb volt a jelenleginél.
Erdő borította az egész Újtagi-dombot is. Mivel a jobbágyság megélhetését biz-
tosító szántóterület túlságosan kicsi volt, a lakosság rávetette magát az erdőir-
tásra, s ezáltal növekedett a szántóterület. Erdőirtást végeztek már korábban is,
de a 18. században vágták ki a legtöbb fát. Ekkor 1400 holdat tett ki az összes
kiirtott erdőterület.A Téglás-tó 1964-benA 19. század elején megszűnt az erdőirtás, az erdőterület azóta nagyjából ezen
a szinten maradt. 1725-ben volt már a községnek külön 400 kishold úrbéres erdeje
[a jobbágyok saját kezelésű erdeje].
1851-ben, a jobbágyfelszabadítás után 432 kh úrbéri erdőt tartottak nyilván, amely
közbirtokossági közösségben megmaradt 1945-ig. Az urasági erdő ekkor 261 kh.
1945 után az egykori hitbizományi erdőket államosították, a közbirtokossági
erdőből a tsz-tagok erdőterülete a szövetkezet tulajdonába került, a nem tsz-
tagokét pedig az állam felvásárolta.Az Yqua névvel egy régi latin nyelvű oklevélben, 1245-ben találkozunk először.^7
Szláv eredetű szó (Lengyel: Ikwa, ukrán: Ikva).
Vizét a 19. századtól a cenkiek szakszerű rétöntözésre használták. Ezért építet-
tek rá 3 zsilipet (zúgót).
Az Arany-patak szintén Ausztriában, Sopronnyék határában ered. Határunk-
ba Keresztúr felől érkezik, és a kastély mögött ömlik az Ikvába. Az arannyal való
kapcsolata nem ismeretes. A név az 1856-os községi térképen szerepel először.
Korábban a lakossága az Arany-patakot is Ikvának nevezte, de használták
a „Keresztúri patak” kifejezést is.
Az Ikva a kastély mögött három ágra szakadva folyt. Széchényi Ferenc az
épület szárazzá tétele miatt a kópházi határtól új, egyenes vonalban, a kastélytól
távolabb vezettette a medret.^8 Az Ó-Ikva medre már teljesen eltűnt. A földmunkákat
a „tóásóknak’” nevezett kubikosok végezték az 1790-es években.
A Kis-lkva emlék már, s a Soproni utcai kertek alatt folyt. Az 1910-20-as évek-
ben még gyermekek fürödtek és halásztak benne. Ez valójában térítő árok volt,
amely az Ikva vizét a peresztegi malomcsatornába juttatta. Az árkot 1829-ben
ásták Lajos gróf peresztegi malma számára.^9 Ma ez is száraz árok.
Az Arany-patakkal kapcsolatban is végeztek 1796 után természetátalakítást.
Az új, Gyár utcai kismalom vízellátását úgy oldották meg, hogy a keresztúri határ-
tól külön, ún. ,,malomcsatornát” ástak.^10 Ez részben a Gyár utcával (néhány mé-
terre) párhuzamosan folyt a kismalomig. Miután a malom megszűnt, a csatornát
1968-ban betemették.
Az Ikva vize az Arany-patak beömlése után bőségesebb. Régebben gyak-
ran szétterült, és mocsaras, vizenyős területet alakított ki. E határrészt nevezték
a cenkiek Vízállónak. A név ma is megvan, de a mocsár eltűnt. Széchényi Fe-
renc már 1815-ben, István pedig 1826-ban próbálkozott a Vízálló csatornázásával.
A múlt (20.) század elején, 1903-ban a cukorgyár azzal vetett véget az évezre-
des helyzetnek, hogy alagcsövezéssel víztelenítette azt.^11 Így előbb legelő lett,
majd szántóművelésre fogták. A község legjobb szántóföldjei terülnek el itt.
Megszűntek a tavak is a község határában.
A Téglás-tó a téglaégetőnél kibányászott agyag helyén keletkezett. Korábban
még találkozhattunk ott egy kisebb tóval, amelyet Békás-tónak vagy a birtokos-
ról Belesits-, majd Marka-tónak neveztek. 1960-ban még fürdésre alkalmas víz volt
benne. Néhány éve már kiszáradt tófenék.
A Gyári-tó a gyár vízellátásának pótlására szolgált. Vizét az Arany-patakból
kapta. A helyén 1954-ben kialakított strandfürdőt egészségügyi okokból 1966-
ban megszűntették. A mélyedéses terület évekig kiváló céllövészeti terep volt.
Ma elhagyatott, bozótos.
Régi térképeken szerepelt még a Kenyeres-tó. Ez a községi erdő egyik tisztásán
lévő mélyedésben volt. Ma nem találkozunk vele.
A Gatyás-tó az Ilonamajor közelében már hidegségi területen van. Az ifjú
Széchenyi és testvérei szívesen vadászgattak a környékén. Ma sásos terület.
A Kettős-tó dűlőnév egy régi tó létére utal a Vízállóban. Kiscenken is létezett
egy tó a major mellett.