Dr. Stockmayer után egy évig orvos nélkül maradt a falu, majd dr. Salgó József
lett a kör-orvos (1890-1927). Fülestől Hegykőig, Balftól Kópházáig, 14 község tarto-
zott hozzá. Kocsisával, Sobor Jánossal és az egy pár lovával szinte állandóan úton
voltak. (A körorvos szintén a Soproni u. 20. sz. alatt lakott).
Az ő idejében az ún. járványkórházat az akkori jegyzőlakban (Soproni u. 3.)
tartották készenlétben, 3 ággyal.
Az orvos díjazását a község szabta meg. Pl. 1905-ben a következő a díjszabás:
az orvos lakásán, vény írással a díj 60 fillér, a beteg lakásán 1 korona. Orvosi
bizonylat 4 K, orvosi lelet 6 K. Iskolakötelesek igazolása ingyenes. Éjjel kétszeres
a díj. Kiscenken is ugyanennyi.^317
A századfordulón két magánorvos is megtelepedett a községben. Az egyik
a helybeli nagyvendéglős fia, Dr. Rózsás József (kb. 1895), aki Bécsben tanult.
Apja a vendéglő emeletén kis kórházat rendezett be fia számára, de 3-4 évi műkö-
dés után Bécsben telepedett le. A másik orvos,
Dr. Szatlmayer (1907-08).
A körorvosi állások megszervezése idején engedélyezték a gyógyszertárak
felállítását is.
Községünkben az első gyógyszertárat Jobs Ágost létesítette Kiscenken,
1871-ben.^318
1883-ban a belügyminiszter engedélyezte a kiscenki, személyes jogú gyógy-
szertárnak Nagycenkre való áthelyezését.^319 A patika ekkor az Iskola utcába,
a patakparton épített új házba költözött. Érdekesség, hogy ez időben, itt gyártották
a szikvizet is.
1901-ben Jobs Ágost fia, Jobs Győző (Viktor) lett a patikus a „Magyar Koronához”
címzett gyógyszertárban 1917-ig.
A bábák szerepe a múltban nagy jelentőséggel bírt, mert a szülések a községben
történtek.
A legelső ismert bába 1828-ban Herceg Lőrincné, 1882-ben Luts Antalné.^320
1898-ban Benyó Józsefné és Zisztler Mihályné képesített bábákat választották meg.
Díjuk minden szülési eset után 1/4 mérő búza, vagy 4 korona. Szegényeknél a díjat
a községi pénztár fizette. 1913-ban már három bába működött, az előzőeken kívül
Trencsér Júlia is.
A 19. század végéig a községben szakszerű állatgyógyászat nem lévén, nőtt
az állatdögvészek gyakorisága. A betegségeket sokszor csak imádsággal próbálták
távoltartani. 1945-ig Cenken is minden du. 5 órakor harangoztak. Amikor megszó-
lalt a harang, imádkoztak eme bevezetéssel: „Imádkozzunk Szt. Vendel tiszteleté-
re barmaink megtartásáért.”
Az 1850-es években Bokor Nándor után Mészáros János lett az ún. helység
kovácsa és baromorvosa. Úgy látszik, már valamiféle kiképzésben is részesült, mert
az uradalomhoz német nyelven benyújtott számláján „dipl. Veterin”-nek, azaz állat-
orvosnak írta magát.^321 Viszont egy másik számlán a kovácsmunkákért is adott
be fizetési igényt. Gyógykovácsnak (Kurschmidt) is hívták még ezt a foglalkozást.községek között felsorolta Nagycenket is, mert az évi adó 23 ezer K-ra emelke-
dett. Az óvodáskorú gyermekeket össze is írták, de az építésből nem lett semmi.
Az első világháború kitörése további 15 évre elodázta az óvodaügy megoldását.
Kulturális esemény ez időszakban kevés akadt a községben.
„1900-ban a Gazdasági Egylet Nagycenken 12 előadásból álló ciklust rende-
zett. Programjában felvette a házi ipar tanfolyam rendszeresítését” — olvastuk
az alispáni jelentésben.
A kultúrmunka főleg színjátszásból állt. Ehhez megfelelő színpad és terem
a „Fehér Lóhoz” címzett vendégfogadó emeleti helyiségében volt.
1899-ben vándortársulat is járt a községben. Részletek nem ismeretesek,
csak annyi, hogy élvezetes előadás volt.
A vendégfogadóban játszották ebben az időben a községbeli fiatalokból álló
öntevékeny csoportok az akkori divatos népszínműveket. A falu apraja-nagy-
ja részt vett az ilyen előadásokon, így mondták a cenkiek: „Megyünk a palotára
színdarabot nézni.”
Az 1913-ban játszott „Megjöttek a szabadságos katonák” című darabnak egy
ma is élő szereplője Lex Anna néni. [Adatolás: 1980!]
Egy zenei eseményről is meg kell emlékezni.
1857-ben a vendégfogadó emeletén - az egykori táncteremben - játszotta
a megjelent gyakornoki karnak és udvari tiszteknek a „Czenki emlék” c. zongo-
rára írt ábrándos magyar darabját Németh János, a sopronhorpácsi gazdatiszt fia;
Szentirmay Elemér néven ismert dalszerző, aki szintén itt gyakornokoskodott.^313
A „Csak egy kislány van a világon” és sok más ismert nóta szerzője, akinek
a szerzeményei nyomtatásban is megjelentek.
Az első népkönyvtárat 1890-ben hozták létre.^314 Tolnay plébános javaslatára
ugyan először elvetette a képviselőtestület az indítványt, de miután Kiscenk és sok
más község azt megszavazta, a nagycenkiek is 240 frt-ot adtak erre a célra. Máshol
hely nem lévén, így azt az iskolában helyezték el, de az iskolaitól külön kezelték.
További sorsáról csak annyit tudunk, hogy 1904-ben elhatározták a községi
könyvtár „leltározását és számbavételét, tekintettel az ott levő rendetlen állapotokra”.
Egészségügyi szempontból nagy haladás történt a községben a 19. sz. második
felében: orvost és gyógyszertárat kapott.
1850 és 1870 között még a Sopronban lakó M.Piller az udvari orvos.
Egy 1854-ben benyújtott számlája^315 szerint az uradalmi alkalmazottaknál az évben
50 látogatást végzett, és orvosságot is adott. Egy-egy látogatása 30-90 krajcárba
került, a végösszeg 67 frt-ot tett ki. Más években is hasonló összegű a számlája.
Az 1870-es években megalakult orvosi ellátási körök eleinte nagyon nagyok,
és csekély a községi hozzájárulás is. A lakosság két ízben is tiltakozott a körök
szűkítésénél, „mert a kör kicsinyítésével a kiadási többletet a község magára nem
vállalja” - írták a jkv.-ben.
Az első körorvos dr. Stockmayer Frigyes^316 (1871-1889). Sok ismeretünk nin-
csen róla. Néha megjelent a képviselő-testületi ülésen. Lakása a Soproni u. 20. sz.
alatti (akkori grófi) házban volt.