A harmadik tantermet 1888. szept. 3-án nyitották meg, tízéves harc eredmé-
nyeképpen. (Már 1876-ban, majd 1883-ban a királyi tanfelügyelő, később a püspök
is felszólította az egyházközséget, hogy állítsanak fel iskolát Kiscenken.)
A cenki új tanterem építésére vonatkozó felszólításra 1876-ban így válaszol-
tak: „Miután egyik fő jövedelmünket képező szőlőtermést a fagy tönkretette,
nem állítjuk fel. Amint a jövőben a helyzetünk javuland, kiszek leszünk a szüksé-
gessé vált III. oszt. felállítására.”
A harmadik tanterem felállításáról az építés előtt ezt határozták:^311 „Az új osz-
tály az iskolaépületnek az Ikva-patak felé eső részén ragasztatik az épülethez.
Az osztály az emeleten készíttetik el, a földszinten pedig tanító szobák állíttatnak.”
Ekkor Szenkovits Elek iskolamester, és Wiemann Béla tanító mellett az új tanerő
Tetzer Matild kisasszony lett (így hívták ebben az időben a tanítónőket).
A negyedik tanítói állást 1908. máj. 17-én hozták létre.^312 Az emeletes épület
mellé egy földszintes termet és tanítói lakást építettek. (a mai Szt. Imre u.-Iskola
u.-i saroképület helyére.) Ekkor már Lukács Lajos az igazgató.Az emeletes iskola mellé 1911-ben épített földszintes létesítményben
egy tanterem és egy tanítói lakás kapott helyetÓvoda a községben nagyon későn épült.Már 1889. jún. 20-án kapott a község hivatalos felszólítást az óvoda építésére
vonatkozólag, de - sajnos - az elöljáróság így határozott: „Egy kisdedóvó felállítása,- különösen a nyári idényben- igen üdvös volna, de mivel a felállítás és fenntartás
módozatai és pénzügyi oldaláról említés nincs, kénytelen ellennyilatkozni.”
A magyar törvényhozás 1891-ben hozott törvényt az óvodák felállítása tárgyá-
ban. E törvény úgy rendelkezett, hogy azon községek tartoznak óvodát építeni,
amelyeknek évi adója meghaladja a 20 ezer K-t, és legalább 40 olyan óvodás-
korú van, akik állandó felügyeletben és gondozásban nem részesülnek. Hogy ez
mennyiben érintette a községet, nem tudjuk, de a Sopron Megyei Közig. Bizottság
- évi januári körlevelében e törvényre hivatkozva az óvodaépítésre kötelezett
8. KULTURÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI TÉREN NAGY A FEJLŐDÉS
Az iskolai oktatás nagy fejlődésen ment át 1850 és 1914 között, de az írástudat-
lanság még évtizedekig nagyfokú maradt.
1857-ben az iskolát emeletessé építették át. Pertl mester 1874-ig, haláláig,
tehát majdnem 40 évig volt Cenken főtanító. A halotti anyakönyv szerint köztisz-
teletnek örvendett és szerették.
Ez időszak elején még nem kötelező az iskola, mégis mindkét tanítóra 100-
100 gyermek jutott.^308 Az idősebb nemzedék zöme még írástudatlan (analfabéta).
Néhány példa:
Az iskola 1888-banFilátz József örökösei adásvételi szerződésén 1850-ben egy aláírást és négy
keresztvonást találunk. Ugyanezen évben egy másik okiraton Bene Antal és Bősze
Dávid kiscenki esküdtek is csak keresztvonást írtak nevük helyett.
De nézzük meg az 1870. évi statisztikát!^309 A község 1773 fős lakosságából
995 tudott csak írni és olvasni (56%),
175 csak olvasni tudott (10%),
603 pedig sem írni, sem olvasni nem tudott (34%).
1868-ban igen fontos törvény lépett érvénybe az iskola történetében: kötelező-
vé vált a népiskola és azt 6 osztályra emelték fel. A tanulók száma is így tovább
emelkedett.
Egy 1873-as iskolalátogatási jkv.^310 szerint: „Két tanterem van. A 6-12 éves fiúk
száma 121, leány 104, az összes 225. A mindennapi iskolában jelen volt 110 fiú
és 96 leány. Az ismétlőiskolásoknak hetenként kétszer van tanítás: csütörtökön
és vasárnap. (Vasárnapi iskolának is hívták.) A 12-15 évesek száma 36 fiú és 30
leány. Tanító és segédtanító van az iskolánál. Könyvtár nincs. A faiskolában
semmi nincs ültetve.”