124 125
Az 1883. év végével a szolgálatukból elbocsátott megyei pandúrok végkielégí-
tést kaptak, egyidejűleg új csendőrállomást szerveztek. Egy 1886-os jelentés szerint
a vármegye tulajdonát képező nagycenki házat 250 frt-ért kibérelték az ott
szervezett csendőrállomás részére. Három évvel később ezt az ún. vármegye
a házat [Gyár u. 46., lebontva: 2009.] 4700 frt-ért eladták, de a vevő a csendőrség
részére azt további 10 évig biztosította.
1896-ban a megye 18 csendőrőrse között volt a cenki. „Működésüket önfeláldo-
zóan végezték” - közölte az alispáni jelenés.
A lakosságszámra vonatkozó adatokat a Függelékekben követhetik nyomon.
Pl: 1880-ig erős emelkedés, majd a következő 3 évtizedben 1910-ig csökkenés
mutatkozik; 1921 főről 1740-re apadt. Pedig az ugyancsak ott közölt népesedési ada-
tok szerint magas a születések száma, évi átlagban 63. Az évenkénti természetes
szaporodás 15-41 fő között mozgott. A kevésbé érthető csökkenés csak részben
magyarázható az előzőkben említett 1905. évi kivándorlással.
A lakosság anyanyelvére, vallására vonatkozó statisztikai adatok is ott
találhatóak.
A németnyelvű lakosok száma a 30 év alatt 212-ről 97-re apadt. Érdekes még,
hogy 4 zsidó család is élt a Cenken: egy orvos és három szatócs.
Ez időszakból a négy katolikus plébánossal is ismerkedjünk meg.^329
Tolnay Antal 1840-1885 között munkálkodott. Az iskola emeletessé történt át-
építése 1857-ben az ő nevéhez fűződik. Az új templom építésének is ő a fő szervezője
1860-64 között. Ő bírta rá Széchenyit és családját az építés költségeinek vállalására.- január 7-én a grófné, Paur levéltáros, Hajnik és Tolnay felkeresték Döbling-
ben Széchenyit, és közösen elhatározták, hogy Ybl Miklós lesz a templom építője.
A terv szerint 70 ezer frt a költségvetés.
Széchenyi temetését a bécsi kormány és rendőrség rendelkezése ellenére
nyilvánosan ő szervezte meg, és 6 ezer ember részvételével eltemette 1860-ban.
Tolnay munkássága alatt jelentős érdemeket tudhatott magáénak. A templomra
hagyta vagyonát.
Halála után öccse, Tolnay Gábor 8 éven keresztül a falu plébánosa, aki a szobor-
bizottság első elnöke is.
Dr. Balics Lajos (1894-1902). A községi képviselő-testületben és a megyei
törvényhatósági gyűléseken nagy aktivitást fejtett ki. Jó szónoki tehetséggel
megáldott. Ezerforintos alapítványt adott a szegényház létesítésére, ezért díszpol-
gárrá választották. 1902-ben Győrben lett kanonok.
Polgár Dénes (1902-1925) működése alatt bővítették az iskolát 4 tantermesre.
A temetőt is megnagyobbították az ő regnálása alatt 1911-ben. A Hangya Szövetke-
zet és Gazdakör szervezésében tevékenyen részt vett. A vármegyei törvényhatósá-
gi bizottság tagjaként is nagy tiszteletet vívott ki.
A kereső lakosság ez időbeli foglalkozásáról hivatalos statisztika nem készült.
A gyűjtött adatok szerint 1876-ban a Széchenyi-uradalomban 93-an dolgoztak
(a nagycenki majorban 31 fő, Kiscenken 48, Újtagon 14). A felszabadult paraszt-
ság létszáma 150-re tehető. Ugyanekkor a megszámolt kisiparos a két községben
33 fő. Az ipari üzemek (cukorgyár és öntöde) állandó dolgozóinak száma pedig
hozzávetőlegesen 50. A mezőgazdaságban dolgozók aránya tehát 75%, a 25%-os
ipari létszámmal szemben.
(Kiscenken 1906-tól 3 lámpa égett.) A lámpagyújtogatást a kisbírók végezték,
az első Weisz Pál, kinek évi fizetése 20 korona. A költségvetéstől külön kezelt
„Utcavilágítási alapban” 1100 frt bevétel mellett a kiadás csak 79 frt.
A jegyzői lakást (Soproni u. 3.) 1893-ban - egészségtelen volta miatt - bérbe
adták Fleischhacker fűszeresnek, helyette bérbe vették a Vám u. 5. sz. alatti házat
a cukorgyártól.
- okt. elseje nevezetes nap; ekkor egyesült a két község.^328 Az eziránt
beadott kérelmet a vármegye elutasította, de a belügyminiszter elrendelte azt.
A legutolsó kiscenki bíró Czenki Sándor, aki - az öregek szerint - „eladta Kiscenket”.
A települési vezetőség fontos feladata a különféle községi alkalmazottak ki-
nevezése. Képviselő-testületi ülésen történt a pásztorok, mezőőrök, szőlőcsőszök,
kovácsok, bábák, kisbírók megbízása. A legtöbb alkalmazott terményekben kapta
a fizetést. A pásztorok, kovácsok természetbeni lakást is kaptak. A pásztorok kon-
venciójában sokáig szerepelt a kenyér is. Jellegzetes alakja a településnek a kisbíró,
aki a dobolást végezte. A termények helyett 1894-től készpénzfizetést állapítottak
meg neki, évi 250 frt-ot. Feladatát így tűzték ki: „Teljesíti a harangozást, órahúzást,
a faiskola és utcalámpák kezelését, valamint sírásást, de ezt az illetékesek fizetik.”
1894-től éjjeliőri szolgálatot szervezett az elöljáróság a lakosság köréből.
Nagycenken 2-2, Kiscenken 1-1 fő volt naponként kirendelve fél-fél éjjeli szolgálat-
ra. Az éjjeli őri jelvényt - egy fokost – szolgálatváltásnál egymásnak átadták.
1897-ben fontos esemény történt, a szoboravatás. Az ünnep megrendezésé-
nek feladata a község vezetőire hárult (Lásd az Idegenforgalom című fejezetnél!).
Az elöljáróság elismeréssel adózott az igavonós tulajdonosoknak a szobor környé-
kének rendezéséért, 2-3 egyént kivéve.
1898-ban „a fokozott igényeknek megfelelően” a jegyzői köröket újra szervezték.
A 3 fertői községből - Hidegség székhellyel - körjegyzőséget alakítottak, Nagycenk-
hez pedig Szécsenyt és „Német-Pereszteget” csatolták.
Nézzük meg, hogyan zajlott le a század végén a képviselőválasztás? Követvá-
lasztáskor a cenkiek Lövőn szavaztak, mert ott volt 1848-tól 1920-ig 59 falu válasz-
tási székhelye. Igaz, három lovaskocsira felfértek, hiszen nem sok ember rendelke-
zett szavazati joggal. Megfelelő földterület, 6 elemi, 24 éves kor, 5 évi helybenlakás
kellett hozzá. Csak a férfiak szavazhattak! Zászlóval, énekszóval vonultak fel.
Kit választottak? 1901-ben báró Solymosi Ödönt, 1903-ban gróf Batthyány Tivadart,
majd Baur Ottó tormáspusztai földbirtokost.
A lövői (járásnyi) választókerület szavazóinak száma 1886-ban 3034 fő.
Nagycenk nevének hivatalos megállapítása 1906-ban történt. Eszerint a koráb-
bi Nagy Czenk név egybeírandó, a „z” betűt pedig el kell hagyni.
Szóljunk arról is, hogy a múlt században a falu közrendjét miként tartották fenn.
A rendfenntartók ez időszakban a pandúrok, illetőleg a század végétől
a csendőrök.
Egy 1877-es alispáni jelentés szerint: „Elhelyezve van az összpontosított
czenki állomáson 12 csendőr. A czenki állomás a csendbiztos vezérlete alatt
az újoncz pandúrok kiképzésére, nagyobb őrjárat rendezésére, rendszeres nyomo-
zódás és üldözések eszközlésére áll fenn.”