Keszei_Istvan_Nagycenk_multja_es_jelene_2023-03-24

(János MatiasecFEfPkm) #1
Az itthon maradt ellenforradalmi vezetőket a kastélyban hallgatták ki. Szántó
Róbertet Jákon találták meg a testvérénél.
Őt, és a Békavárban lakó Fennesz Rezsőt – (aki először papképzésben vett részt,
majd gépészmérnök-hallgató lett) - Sopronba vitték. A vörös hatalom emberei
mindkettőjüket 1919. július 4-én a soproni Szent Mihály temetőben kivégezték.
E napokban Szamuely Tibor, a front mögötti bizottságok parancsnoka is kihall-
gatásokat tartott a kastélyban, de a Kapuvárott és Csornán kitört ellenforradalmi
felkelések miatt oda ment inkább rendet teremteni.
A Tanácsköztársaság augusztus 1-én, 133 nap után elbukott.
A proletárdiktatúra bukása után „tisztogatás” kezdődött, és a három, volt cen-
ki vezetőt (Kovács, Erdősi, Pánácz) rögtön elbocsátották állásukból, majd bíróság
elé állították őket. Három-három évi börtönbüntetést kaptak, amit le is töltöttek.
Kiszabadulásuk után sem kaptak jó ideig munkát.
Éliás Imrét is üldözték, ezért külföldre menekült, 1974-ben halt meg Brazíliában.

2. HELYZET AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN


A lakosság száma 1920-ra 264-gyel gyarapodott 1910-hez viszonyítva. Ez a rend-
kívüli emelkedés az elcsatolt területekről ide menekültek nagy számával magya-
rázható. Az idegen nyelvet beszélők száma is - az eddig tapasztalt apadással szem-
ben - 126 fővel emelkedett.
A trianoni békeszerződés (1920. jún. 4.) Ausztriához csatolta hazánk nyugati
részét, benne Sopront és környékét, így Nagycenket is. A Velencei-egyezmény
(1921) lehetővé tette, hogy a hovatartozást népszavazás döntse el. A szavazás


  1. dec. 16-án zajlott.^333 A bizottságban egy angol ezredes mellett egy francia
    és egy olasz tiszt ült, a község részéről pedig Magyar Mihály bíró.
    Némán, ünnepélyesen folyt a szavazás. Mindenki kapott egy borítékot
    és két szavazólapot. A kék jelentette Magyarországot, a sárga Ausztriát. Az egyiket
    el kellett tépni, de mindkettőt vissza kellett helyezni a borítékba.
    Az összesített eredmény: Magyarország mellett 1026-an, Ausztriára 5-en
    szavaztak. Nem szavazott 2, érvénytelen volt 2 szavazat. Nagycenk lakói ezzel
    fényesen bizonyítottak magyarságuk mellett.
    A népszavazás után községünk határában húzták meg a magyar-osztrák
    határvonalat, így határközséggé váltunk. A határ őrzésére és az átkelő forgalom
    lebonyolítására megszervezték a Vámőrséget és a Pénzügyőrséget.
    A Vámőrség katonai jellegű, fegyveres szervezet. A vámőr-szakaszparancsnok-
    ság eleinte a régi földszintes iskolában székelt. A határszakaszon 6 őrsöt alakítot-
    tak, ebből egyet Cenken. Az őrslaktanya először a gyári műhelyben, majd a Vám u.

  2. sz. alatti házban székelt. Onnan a Reichl-vendéglő emeletére, majd a Soproni u.

  3. sz. alá költöztek. Az első őrsparancsnok Garlóczi-Gneisz János. Ismertebb tisz-
    tek: Kéry, Schwank és Mantuánó századosok. Az utolsó őrsparancsnok 1945-ben
    Perlaky József főtörzsőrmester.


Cenken a tömeg szinte meg sem várva a beszámolót, a nagyvendéglő-
ben tartott haditanácson a Sopron elleni támadás mellett szavazott, főleg
a fiatalabb nemzedék. Még az éjjel szekérre, kocsira kaptak, és mozgósították
a szomszéd falvakat is.


Június 5-én reggel megindult a szekerek áradata. Állítólag 37 község mozdult
meg Undtól-Gartáig. Nagycenk utcái, terei megteltek néppel, hadviselt katonákkal
és fiatalokkal. A létszám egyesek szerint 5 ezer, tárgyilagos vélemény szerint 2-3
ezer körüli. A tisztek megállapították, hogy a rangelső közülük Szántó Róbert fő-
hadnagy - a hidegségi kántortanító fia -, így ő lett az ellenforradalom vezére. Szán-
tó kitűnő képességű, tényleges utásztiszt. Nem sürgetett, mert látta, hogy kevés
a puska és a lőszer. Ekkor érkezett egy legény Fülesről, aki elmondta, hogy a füle-
siek nem tudnak jönni. Ott már korábban, ápr. 7-én legyűrték az ellenforradalmat.
Szemeliker plébánost kivégezték, és megerősített vörös őrség tartózkodik a faluban.


Ekkor Szántó egy önkéntesekből álló különítményt szervezett. Ezek három
szekérrel Fülesre mentek, ahol megrohamozták a vörös őrség laktanyáját és
lefegyverezték őket. 54 fegyvert és egy szekér lőszert hoztak onnan.


Szántó azt a már menetben lévő oszlopoknak kiosztotta. Elöl a fegyveresek
haladtak, utánuk a szekerek áradata, mintegy 200 db.


Csak Kópházáig jutottak. A soproni vörösök - Entzbruder katonái, a brennber-
gi bányászokkal megerősítve - már előbb megszállták a Kópházán túl lévő szőlő-
dombot. Az útkanyarban géppuska, a harkai dombon ágyúik álltak készenlétben.
A fehérek is fölfejlődtek a kópházi erdőtől a balfi erdőig.


A fehérek rohamával kezdődött a „csata”, de az összeomlott a vörösök gépfegy-
verének tűzében. Majd a harkai ágyúk is megszólaltak. Kisebb károk keletkezet
egyes épületekben. Találat érte a kocsmát és a postahivatalt. Az igazi zűrzavart
a megjelent repülőgép okozta, amely az országutat kezdte pásztázni. Pokoli lett
a kavarodás. A szekeresek fejveszetten menekültek majd hazaindultak. A fehér
fegyveresek visszavonultak a cenki Köveserdő vonaláig. Muníciójuk is fogytán volt.


Éjfél tájban mindkét fél felderítői a kópházi kocsmánál csaptak össze: a frissen ér-
kezett undiak és a soproni pincér szakasz. Az eredmény: néhány sebesült és két halott.


Másnap, június 6-án is kattogtak a gépfegyverek, dörögtek az ágyúk, de ideát
csak néhány sebesülés történt. Szántó próbálkozott egy bekerítő támadással, de nem
sikerült. Belátta, hogy a vörösöknél több a fegyver, s az esthomályban egymás után
tűntek el. Mindenki hazatért falujába, a vezetők egy része kiszökött Ausztriába.


Még aznap este kiment a frontra Nagycenk község elöljárósága, s bejelentette
Entzbrudernek, hogy beszüntetik az ellenállást. Kérték, kímélje meg a falut.


7-én reggel a vörösök - Ritter és Rácz Manó vezetésével - ellenállás nélkül
megszállták Cenket. Követte őket egy munkászászlóalj, Knapp Gábor politikai
helyettessel az élen. Összeszedték az elrejtett fegyvereket: 27 pisztolyt, 14 go-
lyós vadászfegyvert, 2 katonapuskát, stb. Elfogtak néhány ellenforradalmárt is,
és délután már elvonultak Kövesd, Lózs irányába.


Másnap Budapestről is érkezett erősítés: a „vasasok” jöttek, Kis és Grósz nevű
vezetőikkel. Megtorlásul összeszedtek 183 marhát, több sertést. Készpénzben két-
millió hadisarcot vetettek ki, melyből alkudozások után 84 ezer korona lett.

Free download pdf