A nagygazda viszont már rendszerint nem tudta családjával megművelni a földet,
azért cselédet fogadott. Aratását, cséplését napszámosok, szegényparasztok végezték.
Ha ehhez hozzávesszük a nagybirtokon élő cselédség, zsellérség rétegeit is,
elmondhatjuk, valamennyinek bizonyos fokig ellentétesek az érdekeik, s ezek
egymás lenézésében, sokszor viszálykodásban mutatkoztak meg.
Szükségessé vált tehát az egyérdekű, egységes paraszti osztály megteremtése.
Az alapvető változás csak a ’45-ös háború után alakult ki.5. IPARI HELYZET: A CUKORGYÁR LEÁLL,
ÚJ HENGERMALOM ÉS HÚSIPARI ÜZEM LÉTESÜL
A két háború közti évtizedekben a kisiparosok nagy létszámban dolgoztak
a faluban. 1944-ben az önállóak száma mintegy 40 főre tehető. Asztalos: Rokop
József és Ferenc. Bádogos: Kolosits Vince. Bognár: Hofstädter József. Borbély:
Ferling József, Filátz Lajos, Pálfy Gyula. Cipész: Gantner Gy., Kovács I., Lugo-
si L., Wágner F. és Gy., Tremmel E. Hentes: Vass L., Löffler J., Ragats M., Reichl F.
Kádár: Gráf Gy. Kárpitos: Fazekas János. Kovács: Bedekovits J., Globits Gy.
Kőfaragó: Tremmel S. Kőműves: Höttinger M., Erdősi M., Balikó I. Lakatos: Szenko-
vits J. Molnár: Keglovich Richárd. Pék: Kendöl B., Gasch L. Szabó (férfi): Major J.,
Weisz J. Női: Kiss R., Pálfy J., Wágner I. Szíjgyártó: Bús Gy. Szikvízgyártó:
Balogh B. Bércséplő: Horváth A. Mihály, Rozman A. és B., Trencsér J.
Az Iparoskörben igen élénk társadalmi és kulturális élet folyt. Ezerköte-
tes könyvtáruk, jóhírű énekkaruk működött. Az iparosokat megbecsülte a falu
népe, sokat dolgoztak a környékbelieknek is. Kissé elzárkóztak a parasztságtól,
külön kocsmát tartottak fent.
A cukorgyári gazdaság bérletében működő kismalmot 1930-ig molnároknak
adták bérletbe; Kiss Józsefnek, majd Németh Lászlónak. Ezt követően a gazda-
ság maga működtette. Az őrlést beszüntették, csak darálást végeztek. A kezelő Fe-
kete István, majd Timschina J. Az 1920-as években Diesel-motort is beállítottak,
mely kisegítésképpen villanyáramot termelt a gyár és a már említett lakások részére.
A kiscenki gőzmalmot Gazdagh Sándor 1923-ban eladta Szekendy Györgynek,
aki nem volt szakember, azért nehezen boldogult. Hamarosan - 1929-ben - tovább-
adta azt Keglovich Richárd soproni molnárnak, aki néhány év múlva, 1937 már-
ciusában lebonttatta, és helyére alapjaiban új, modern hengermalmot építtetett.
A Diesel-motor meghajtás után ez már
villanyerővel működött.
A cukorgyár fennmaradása a trianoni
béke után kérdésessé vált, mert a cukor-
répa termőterületének nagyobbik része
Ausztriához került. A répaellátást sike-
resen megoldották. 1925-ben már napi 11
ezer q répát dolgoztak fel. Az idényben
600 munkást foglalkoztatott. Süvegcukrot
már nem készítettek, a termelt cukor felét
ekkor is a korábban említett országokba
szállították.^350Állatállományban 18 község között - Lövő után - a második helyen említi
Nagycenket.
Az erdőbirtokosság az eddig jól bevált gyakorlat szerint működött. Az elnök
ez időszakban Filátz (manci) József (1930-1945).
A kedvezőtlen birtokelosztást csak fokozta a parasztbirtok felaprózódása,
mely öröklés és vásárlás révén tovább tartott. A parasztság rétegeződése egyre
mélyült. Ezt megfigyelhetjük az alábbi statisztikában:^349
1924/25 1930
1 kh 148 165
1-2 kh 39 58
szegényparaszt
2-3 kh 11 13
törpebirtokos
3-5 kh 16 145-10 kh 41 38 kisparaszt
10-20 kh 24 36 középparaszt20-50 kh 4 9 nagyparaszt
50-100 kh 1 –200-500 kh – 1
500-1000 kh – 1 földbirtokos1000 és több 1 1Összes birtokos 285 336Láthatjuk, hogy idővel a legkisebb és a nagyobb területű birtokosok szapo-
rodnak. A 148 egyholdas helyett 6 év múlva már 165 jött létre, stb. A 285 összes
birtokos száma 6 évvel később 336-ra nőtt, ugyanakkora területen.
A magyar paraszt tulajdonságából fakadóan, igyekezett földjét vásárlás útján
növelni. A 24 középbirtokosból néhány év múltán 36 lesz, a 4 nagyparaszt helyett
- Ez mutatja a magyar paraszt földéhségét.
Egyik leggazdagabb család a Horváth (sarródi) János, illetve előtte
a Filátz-Mayer család. Örökösödés útján 2 egészhelyesekké váltak, további
telekvásárlásaikkal összesen 52 kh földdel rendelkeztek. Az örökösök szerint
kb. 30 helyen helyezkedtek el az említett parcellák.
A II. világháború elejéig ez a felaprózódás oly mértékűvé vált, hogy valóságos
nadrágszíjparcellák keletkeztek. Ezeknek gépi megműveléséről szó sem lehetett.
A parasztság rétegeződése az alábbiak szerint alakult ki: mezőgazdasági nap-
számos, akinek semmi földingatlana nincs. A szegényparasztnak és törpebirto-
kosnak a csekély föld teljes megélhetést nem adott, azért máshol is vállalt munkát.
Hengermalom