Az erdőbirtokosság működése 1945 után az államtól bérlet fejében juttatott
fa elosztására korlátozódott, mivel az erdőket az állam vette kezelésbe. A tsz 1959.
évi megalakulása után a tsz-tagok erdőterülete a tsz tulajdonába ment át, a nem
tsz-tagokét pedig az állam felvásárolta. Ezzel az erdőbirtokosság két évszázados
működése végérvényesen megszűnt. Az utolsó elnökök: Lex Mihály (1945-56),
Szeneczei Gyula (1956-59).
Szóljunk még a mezőgazdaság egy különleges ágáról a méhészetről,
mely a múltban és a jelenben is nagy jelentőséggel bír(t).- novemberében 17 méhész dolgozott, a méhcsaládok száma 150. A legtöbbel
Ullermayer Károly bolti üzletvezető (53 cs.), és Ragats Mihály hentes (47 család)
rendelkezett.
1952-ben méhész szakcsoport alakult Ragats Mihály vezetésével. Ekkor már
21 a méhészek és 379 a méhcsaládok száma. Ebből Ragats 120, Ullermayer
pedig 84 családdal méhészkedett. E nagyszerű eredmények 1954 után csökkentek,
ekkor már csak 19-en méhészkedtek.
b.) Kis- és háztáji gazdaságok 1959 utánAz 1959. évi tsz-alakításkor 4 fő nem lépett be, illetőleg akadt, akit kihagytak
a beszervezésből. Az 1970-es években önként kilépett még 8 kiscenki és 3
nagycenki gazda. Közülük 1980-ban csak ketten folytattak önálló gazdálkodást,
a többi más munkát vállalt.
A kis,-és háztáji gazdaságok növekvő létszámú állatot tartanak. 1980-ban
43 háznál neveltek szarvasmarhát, közülük 12 háznál 5-6 db-ot is! Sertést sok
családban hizlaltak, köztük 3 család 20-50 db-ot nevelt eladásra.Az állatlétszám így alakult:
Szarvasmarha Ebből tehén Sertés (db) Ebből koca Ló1978 154 55 570 36 27
1980 183 71 578 58 17Az állattartók 1980-ban 60 db szarvasmarhát és 310 sertést értékesítettek.
Napi tejeladásuk átlagban 370 liter. Négy családban már évek óta géppel fejnek.
Kacsát, libát nem tartanak, de a tyúkok száma a korábbihoz hasonló.
A méhészek száma 1970-ben 7 fő,- 186 családdal.
A csökkenés oka a nem megfelelő időjárás, főleg a sok vegyszerezés,
ami a virágzás idején egyébként tiltott. A vegyszertől elhullott állatok elkedvetlení-
tik a méhészeket, pedig munkájukra nagy szükség van.
1974-re tovább csökkent a méhállomány: 11 főnek 110 méhcsaládja van.
Ragats Mihály országoshírű méhész elhalálozása után Fekete Ferenc lett a szak-
csoport vezetője.
1980-ban a 11 méhész már 143 méhcsaládot gondozott. Legtöbb Globits
Lászlónak van: 43 család.Az ún. újgazdák - bár nagyrészüknek még az igaerő hiányzott - igyekeztek
a korábbi kisparasztok segítségével azok termelési módjait, szokásait átvenni.
A megalakult Földművesszövetkezet gépkölcsönzéseit is igénybe vették,
és hamarosan jó eredményeket értek el. A községben 1948 szeptemberében 29
lófogat, 70 igás szarvasmarha-fogat és 5 traktor segítette a fölműveseket.
Sajnos, az akkori kormányzati politika sem ösztönözte őket, mert a termésük
nagy részét kötelesek voltak beszolgáltatni. Nézzük meg egy új és egy nagygazda
beszolgáltatási könyvét.
Horváth H. Istvánnál: A gazdaság területe 1 kh 227 -öl. Beadási kötelezett-
sége 78 kg búza, 46 kg árpa, 29 kg napraforgó, 10 kg burgonya, 14 kg élősúly hús,
3,60 kg baromfi, 60 db tojás. Családtag 6 fő.
Horváth S. Jánosnál: Összes területe az 1953/54. évben 29 és fél hold. Kötele-
ző cukorrépaszerződése 2 kh 300 -öl. Leadási kötelezettsége: búza 69 q, rozs 11q,
árpa 22 q, zab 11 q. Sovány és kövér baromfi 30 kg, tojás 74 kg, tej 2500 liter.
(Az egész község beszolgáltatási kötelezettsége az 1948. évben 2009 q.)
A gazdák szakmai oktatásának elősegítésére 1946-ban Gazdaképző Iskola meg-
szervezését határozta el a Földművelésügyi Minisztérium a nagycenki kastélyban.
Egy évi szervező munka után megszüntették.
Az 1954-es gazdálkodási eredményekről szóljon néhány adat. Legfőbb helyet
a gabonafélék termesztése foglalja el, azok közül is a búza a főtermény, az ez
évi termés 52 vagon. (1 vagon = 100 q). A rozs sokkal kevesebb: 11 vagon. Az árpa
megközelíti a búza mennyiségét (43 vagon), a zabtermés 2 vagon.
A Kövesmezőt és a kiscenki határt kivéve a földek jók, a parasztok szakszerű-
en művelik azokat, sokat trágyáznak, műtrágyáznak, így a termés-eredmények
az ország legjobbjai közé tartoznak.
A kapásnövények termesztése is kiválónak mondható. A kukorica k. holdan-
ként 45 q átlagtermés mellett a 190 holdon 85 vagonnal termett. A burgonyatermés
59 holdon 40 q-s átlag mellett 24 vagon. Cukorrépa 83 holdon 108 vagon (az átlag 130
q.) Takarmányrépa 67 holdon 201 vagon, (az átlag 300 q.). Napraforgó 17 holdon 100 q.
A takarmánynövények közül a lóhere- és lucernavetés területe jelentős, 170 kh.
Az állattenyésztést is fontosnak tartották a cenkiek. A II. világháború idején
erősen lecsökkent állatlétszám hamarosan emelkedett.^387
1942. II. 45. XII. 46. V. 47. 48. 1954.
Sz.marha 937 329 363 575 787 759Ló 104 63 91 75 — 109
Szamár 5 — — — — —Sertés 826 71 271 496 745 926
Kecske 8 — 4 — — 45
Juh — — 4 — — 2Baromfi összes 6520, ebből liba 115, kacsa 213 db.