Baromfikombinát.
A baromfi üzemszerű nevelésére és a húsprogramba való besegítésre hozták
létre országszerte a kombinátokat. Így került sor 1965-ben 11 tsz társulásában
a Nagycenki Baromfikombinát létrehozására. A vállalkozás csirkeneveléssel
foglalkozott.
A tervezett 5, egyenként 13 ezer db befogadóképességű nevelőházból 1965.
szept. elején az első kettő elkészült, és be is népesítették. A naposcsirkéket
a Bábolnai Állami Gazdaságtól kapták külön szerződés alapján. Kizárólag tápot
etettek, s a csirkéket 54-56 napig tartották. Ez időszak végére átlagsúlyuk 1,28-
1,40 kg-ra gyarapodott, és ekkor értékesítették őket a Győri Baromfiipari Vállalat-
nál. A Baromfikombinát az első években 12 dolgozóval, Miskovits Imre vezetésé-
vel működött. 1968-ban két tojóházat is benépesítettek. A 11 600 tojó (Nick Chick
fajták) napi 8 ezer tojást termelt. Tojásértékesítési nehézségek miatt a tojóhá-
zak működtetéséről a következő években lemondtak. Ez évtől 32 dolgozója volt
a kombinátnak, köztük három „szocialista” brigád.
1969-től évenként 6-7 váltással összesen 300 ezer Broyler-csirkét neveltek.
Ezen években 43-44 vagon húshibrid pecsenyecsirkét értékesítettek.
1970-től kezdve már csak 6 tsz tulajdona a kombinát: Cenk, Nagylózs, Pereszteg,
Újkér, Horpács és Szakony. A cenki tsz részesedése ekkor 45% (azaz 7,4 millió Ft,).
1971-től bérnevelésre tértek át, és nem húscsirkét, hanem tenyészállatokat
nevelnek a Bábolnai Áll. Gazdaság részére. A nevelés 18-29 hétig tartott. 1974-
ben pl. 160 ezer db tenyész jércét neveltek, „Tetra B” húshibrid szülőpárokat,
10 jércénként egy kakassal.
Ez évtől új vezetőt kapott a kombinát, Sipos István személyében.
1978-ban eredeti terven felül egy hatodik nevelőházat építettek, így turnuson-
ként összesen 80-85 ezer db csirke nevelésére képesek, a dolgozói létszám megtar-
tása mellett.
1980-ban minden nevelőházhoz egy 50 m^3 -es takarmánysilótornyot is emeltek,
mellyel az etetés munkáját könnyítették meg. Ez évtől a Széchenyi tsz-nek már
56%-ra emelkedett a tulajdoni részesedése.
A Baromfikombinátban 1982 elejétől ismét tyúktartásra és tenyésztojás
termelésre tértek át.- január 1-én a kópházi „Előre” is egyesült a nagycenki Széchenyi I.
MTSZ-szel. A közös tsz területe így 1074 kh-val és 98 taggal növekedett.
A hatékonyságának megjavítására 1973. jan. 1-től ágazati vezetést és elszámo-
lást alkalmaztak. A Növénytermesztő ágazat vezetője Fűzi Gábor, az Állattenyész-
tőé Lex Imre elnökhelyettes, a Javító műhelyeké Kubicsek József, a kereskedelmi
ágazaté pedig (vendéglők, építő brigád) Fekete Géza lett.
Szeptember 27-én a tsz már részt vett a Járási Tanács által rendezett járási
Mezőgazdasági Kiállításon, melyet a Széchenyi-kastély parkjában rendeztek,
s ezen termelvényeivel több első helyezést ért el.
Az első gazdasági év nehézségeiről és eredményeiről az agronómus okt. 30-án
így számolt be a tanácsülésen: „A gabona a tervezettnél jobb. A cséplést szeptem-
ber 4-én fejeztük be, melyet régi módon, cséplőgépes, elevátoros megoldással rész-
ben a házaknál, részben a kisallén végeztek. A réten 3 hétig tartó kézi kaszálás
és betakarítás késleltette a többi munkát, azért a kaszálás gépesítésére volna szük-
ség. A répa, krumpli kiszedve, a 80 kh kukorica még nincs letörve, nincs góré.
Komoly volt a takarmánysilózás.
Az állattenyésztésben kitűzött célok nagy részét elértük. Tejátlag 7-8 liter.
Baromfi még nincs, a megfelelő épület hiányzik. A kertészet a lakosság szükségle-
teit kielégítette, sőt a soproni üzemek is vásárolták terményeinket.
Az őszi vetés még nem kelt ki, mert eső augusztus óta nem volt. Az őszi munkák
azért - más évekhez viszonyítva - sokkal nehezebbek.
Az első bevételek: szeptember hóban a kertészetből 50 ezer, a mákért 100 ezer
Ft-ot kaptunk.
A kiscenki Hajnal tsz eredményei jobbak. Van bőven méznádjuk takarmányo-
zásra. Két tehergépkocsival és egy silókombájnnal is rendelkeznek.
A tagok mindkét tsz-ben példásan helytálltak” — állapította meg végül
az agronómus.
Az első zárszámadásra 1960. jan. 20-án került sor. Várva várt nap volt ez:
vajon mit eredményezett az első év? Készpénzt az egész évben alig kaptak a ta-
gok. A fizetség termékelosztással történt. Minden munkaegységre 2,95 kg búzát,
1,15 kg árpát, 1 kg kukoricát számítottak. Az elvégzett munkát munkaegységgel
mérték. Egy napi kereset lehetett fél, vagy éppen másfél munkaegység is. Általában
400-420 munkaegységet szereztek a tagok az első évben.
2.) Jelentősebb vezetési, szervezési és fejlesztési változások 1959-1982 között:- Az Újtagmajor megvásárlása.
- szeptember 5-én a két helyi tsz egyesült.
A kiscenki Hajnal Tsz területe ekkor 319 kh, a tagok száma 46 fő. - év őszén a fertőbozi „Szabadság” tsz lépett be 721 kh-val és 58 taggal.
Ez évtől pénzfizetésre tértek át, elsőként a járásban.
1963-ban új tsz központot hoztak létre. A szövetkezet elcserélte a Löffler-
féle házat a község tulajdonában lévő, volt bárói kastéllyal. A műhelyeket, irodahe-
lyiségeket - és fokozatosan a gépparkot is - ott helyezték el.
1965-ben vezetőségváltozásra került sor. „A szövetkezet éveken keresztül min-
ta volt a megyében, mégis 1964-ben igen gyenge eredmények születtek. Ehhez
hozzájárult az időjárás mostohasága, de a vezetés lazasága, a tagok egy részének
nem kielégítő munkája is” - állapította meg a Kisalföld 1965. jan. 20-án. A másnapi
zárszámadó közgyűlés teljesen új vezetőséget választott. Az új elnök Kovács Ferenc
lett. A tagok jobb lendülettel álltak munkához. A főagronómus az eltávozott Székely
Lajos helyett Fűzi Gábor, aki az előző évben állattenyésztőként végezte munkáját.