A Takarékszövetkezet a Peresztegen korábban megszervezett szövetkezet
kirendeltségeként 1970. okt. 20-án indult be a Soproni u. 6. sz. alatti helyiségben.
1976-tól Kópháza pénzügyeit is ellátják.Rövid működése alatt is megmutatkozott, hogy szükség van rá, mert komoly,
egyre emelkedő forgalmat bonyolít le. Eddigi forgalma:
Év Betétállomány Kölcsönfolyósításmillió forint
1970 0,66 0,741971 1,22 1,90
1973 2,63 2,951976 4,16 2,59
1980 7,88 2,98A Takarékszövetkezet taglétszáma 1980 végén 1016, ebből nagycenki 584,
kópházi 314 fő.
A vezető kezdettől Szalainé Lengyel Mária, 1979-től dr. Mózes Ottóné.
A közlekedési viszonyok megjavulását a műutak, hidak és betonjárdák építése
mutatja.
A legelső műút a községben a Kiscenken átvezető 85. sz. Győr-Sopron közöt-
ti út, melyet 1956 nyarán adtak át a forgalomnak. A Nagycenken átvezető 84. sz.
ún. balatoni műút 1964-ben készült el. Mindkettő megelőzőleg karbantartott, köves,
ún. országút volt.
A 84 és 85. sz. két műút egybetorkollási rendszerének kiépítése - a szovjet
emlékmű közelében - 1972 nyarán történt. Költsége 25 millió Ft.
A Fertőboz felé vezető, addigi mezei utat is műúttá alakították ki 1970-ben. Erre
a Bozzal való közigazgatási és termelőszövetkezeti kapcsolatok kiépítése miatt volt
szükség.
Nagycenk belterületén a község végeztetett útépítési munkákat. A Dózsa
körút egy része kapott először aszfaltos műutat 1968-ban. A gyártelepről a déli
állomásig vezető régi vasútvonali töltésen, új közutat alakított ki a tanács, szintén
1968-ban. A Rákóczi,- a Kossuth Lajos,- és a Felszabadulás utca 1971-ben, a Bokor
Nándor utca pedig 1973-ban kapott a régi földút helyett köves, hengerelt útburkola-
tot. A Dózsa krt. teljes hosszában 1979-ben lett aszfaltos.
Az iskola melletti betonhidat a 84. sz. út műúttá való kiépítése idején (1964-ben)
részben elbontották, és újra építették a híd szélesítése miatt.
Az utcák járdáit 1963-ban kezdték betonos alapzattal építeni. Először a Soproni
utca kapott betonjárdát, utána hamarosan a többire is sor került. A községi tanács-
nak 1963 és 1967 között a legfőbb programja a járdaépítés.A szövetkezet felvásárlási üzemága gyűjti be a háztáji megtermelt, felesleges
termékeit. Az utóbbi 15 év felvásárlási mutatói az alábbiak:Áru mérték 1960 1965 1970 1975 1980
Baromfi kg 48 205 157 — —Csiga q — — 6,20 15,20 8,92
Nyúl db — 320 960 9130 9681Sertés db — — 34 167 285
Alma kg 970 310 — — —Szilva q 170 188 156 — 81
Dióbél q 3,20 3,90 11,61 19,80 22,23Bab q — 11 20 20 39
Mák q — — — — 35Tojás ezer db 6 4,5 8,8 69 80
Értéke ezer Ft 61 75 311 1817 1632A szövetkezet ügyvezető igazgatója 1951-ig Szalai József, 1959-ig Simon József,
majd az 1962. évi egyesülésig Karai József.
A háború utáni időszakban (1948-1950) a négy magánvendéglő beszüntette
működését, helyet adva a szövetkezeti és üzemi vendéglőknek.
A szövetkezeti kocsma 1952-ben nyílt. A Reichl-féle vendéglőt ui. ekkor
államosították és a Földművesszövetkezetnek juttatták. Kisvendéglőként 1962-
óta működik. 1971-ben átalakították, korszerűsítették. A 400 éves épületben korsze-
rű vendéglátás alig lehetséges. A kisvendéglő vezetői gyakran változtak. Évi for-
galom 1974-ben 2,4, 1980-ban 3 millió Ft. A napi étkezők száma átlagban 50 főről
80-ra emelkedett.
A cukrászda külön üzemegységként nyílt 1955-ben. 1969-ben beolvadt a kisven-
déglő tevékenységébe.
Üzemi vendéglők is működnek a községben: egyik a Gyár utcában a Trencsér-
féle kocsmahelyiség, melyet a tsz vett bérbe 1959-ben. Ott klubhelyiséget,
majd 1968-ban kisvendéglőt alakított ki. Főleg saját termésű borait árusítja.
Napi étkezők száma átlagban 80-80 fő (1975/1980).
A másik üzemi vendéglőt a GYSEV működteti a múzeumvasútnál, Pályaven-
déglő néven. Az állomásépületből a pénztárat és forgalmi irodát szép faházba
költöztették, és 1974-ben az épületben modern melegkonyhát, illetve éttermet
rendeztek be. A népszerű vendéglő - melyet Kocsis László vezetett - a cenkiek
„Pipitér”-nek becézték.
A Kiscenki útmenti - már nem működő - vendéglőt 1976-ban lebontották.