Keszei_Istvan_Nagycenk_multja_es_jelene_2023-03-24

Az iskola oktató-nevelő munkájának részletes kifejtésére nincs hely. A jobb

eredmények feltétlen mutatója, hogy a felső tagozatban tanítói képesítéssel rendel-

kezőknek és vezetőknek tanári képesítést kellett szerezniük. Ezt mutatja a tovább-

tanulók számának nagy mértékű emelkedése, de az évfolyamot ismétlők számá-

nak csökkenése is. Míg 1948/49-ben 17 ismétlő volt, 1960/61-ben 12, 1974/75-ben 3.

Az iskola 1951 óta Körzeti Központi Iskola. Hidegségi felsőtagozatosok jártak

át 31-43-as létszámmal. 1974-től Hidegség helyett Fertőboz lett a csatolt község.

Az átcsoportosítás fokozatosan történt. Fertőbozról 1979/80-as iskolaévben

24 tanuló járt át.

Az 1948. évi államosítás óta 96 pedagógus neve került az iskola törzsköny-

vébe 1980. júniusig. A gyors fejlődés okozta, hogy vidékről, főleg Sopronból nagy

számmal jártak ki nevelők, bár az állam lehetővé tette, hogy szolgálati lakást kapja-

nak. A Megyei Tanács támogatásával 1963-68 között két új szolgálati lakást építet-

tek, kettőt pedig vásároltak, így 1970-ben már 6 szolgálati lakás állt rendelkezésre.

Sokan - sajnos - csak 1-2 évig maradtak, és igyekeztek Sopronban elhelyezkedni.

1971 nyarán Keszei Dénes igazgató - 42 éves egyhelybeli szolgálattal -

nyugalomba vonult. Utóda Boros Antal, addigi beosztott nevelő.

Az 1975-ben helyben lakó pedagógusok az igazgatón kívül: Vágvölgyi Ottó ig.

helyettes, Szalai Gergely, Horváth Andrásné és Bene Gáborné tanárok, Balogh

Lajosné és Németh Józsefné tanítónők.

Sopronból kijárók: Somogyi Edit, Kiss Irén, Bechtold Béláné, Horváth György-

né, Ludvig Sára, Szendrői Mihály, Nagy László, Kovács Péterné. Fertőbozról:

Maráz Imre és Bizzer István, Újkérről Hajas Dezsőné. Új nevelők 1975-től:

Mészárosné Kienzl Zsuzsa. 1976-tól: Pápai Istvánné, Riedl Edit és Nagy Lászóné.

1977-től: Erdősi Ferencné. 1978-tól: Bene Gábor, Szabó Miklós és felesége. ’79-től:

Széchy Sándorné. ’80-tól: Széchy Sándor, Bánné Homor Erzsébet és Sléber Judit.

A tárgyi feltételek és az iskola felszereltsége területén hatalmas a fejlődés.

Államosításkor a 6 tantermen kívül semmiféle más helyisége nem volt. Hogyan

lett a 6 tanteremből 14? Az előző kimutatásban 11 szerepel, de tornaterem, gya-

korlati műhely és gyakorló konyha is szükséges volt. 1948-ban a patakparti olda-

lon egy kétszobás lakásból alakították a hetedik termet. Igénybe vették az egyik,

használaton kívül álló óvodatermet. 1949-ben az eltávozott szerzetesek lakószo-

báiból alakítottak 3 kisebbet. 1954 őszétől az egyiket tornateremként használják.

De a politechnika számára is kellett helyet biztosítani. 1958-ban az udvaron üresen

álló istállót hivatalsegédi lakássá építették át, az épületben lévő eddigi hivatalse-

gédi (egykori igazgatói) lakásból egy további termet és igazgatói irodát alakítottak

ki. De újabb tantermekre is szükség volt. Az új óvoda megépítése után 1961 őszétől

mindkét óvodaterem az iskola rendelkezésére állt. Az átépítéseknél a termeken

kívül összesen 7 szertárat sikerült kialakítani.

A felszerelés értéke 1968-ra már meghaladta a 3/4 milliót. A biológiai,-

a műhely,- és énekszertár a leggazdagabb, de a többiek is gyorsan gyarapodtak.

1959-ben a Szülői Munkaközösség pénztárából hangos mozigépet vásároltak,

és évenként 50-60 iskolai filmet vetítettek. 1975-ben iskolai könyvtárat szerveztek

külön könyvtárossal és a könyvek számát megduplázták.

Az 1974/75. évben konyhai kiszolgáló helyiségek céljára toldaléképítés történt.
Költsége 300 ezer Ft.

Az iskola a háború után - 1948-ig - 6 tanerős, 6 tantermes, r. kat. felekezeti
fenntartású. Az iskola igazgatója a régebbi időkben a mindenkori plébános. Vezető,

• majd 1936-tól igazgató-tanító Szekendy Jenő, aki egyben a templom kántora is.
  Az igazgatói cím akkoriban a tanítóknál csak tiszteletbeli.

1948 júniusában államosították az iskolát. Igazgatónak az addig beosztott
Keszei Dénes tanítót nevezték ki. Az állami kinevezést a szerzetesek nem fogad-
ták el. A megmaradt 3 pedagógus mellé 5 újat állítottak be. Nyolc tanerő tanított
8 csoportban. Még az igazgató is osztályfőnök volt. Nagy lendülettel indult a mun-
ka az állami iskolában, bár még rendtartás sem állt rendelkezésre. Az államosítás-
kor a régi 3-6 üléses padokon és 1 db földgömbön kívül semminemű felszerelést
nem vettek leltárba. A háborút megelőzőleg is csak egy szekrénynyi (fizikai) fel-
szerelés volt, továbbá 240 kötetes ifjúsági könyvtár. Nevelői könyvtár nem létezett,
mert maguk vásárolták meg a szükséges kézikönyveket.

Ez időtől kezdve komoly mértékben fejlődött az iskola, amit az alábbi táblázat

szemléltetően mutat:

Tanév

Tanulók

száma

Osztály

csoport

Tan-

terem

Nevelők

száma a

nap-

közivel

Ebből

vidékről

jár

Könyvtárak

nevelői

db

ifjúsági

db

1945/46 215 5 5 6 – – —

1947/48 216 6 6 7 – 38 —

1948/49 216 8 8 8 – 91 31

1952/53 266 8 8 10 2 472 98

1960/61 316 10 10 14 9 1129 260

1962/63 363 12 11 16 11 1318 336

1966/67 323 11 11 18 12 1539 576

1970/71 257 10 10 18 11 1670 759

1974/75 199 10 10 17 11 1006 1047

1979/80 187 9 9 17 4 5400 x —

x = együtt

Amint látjuk, a tanulói létszám 1963-ban érte el a csúcsot, attól kezdve erősen
visszaesett. A nevelők számának növekedése kissé késve követi a tanulókét.

A termek száma 3 tanéven keresztül kevesebb az osztálycsoportokénál, így ezen
években délután is tanítottak 1-1 osztályban.