A könyvtárat 1963-ban szabad polcosra szervezték. A könyvtárosok elein-
te gyakran változtak, 1961-től 1972-ig Mikó Jánosné, 1972-től Keszei Dénes látták
el a teendőket.
A Kultúrotthon három ízben rendezett író-olvasó találkozót. 1962-ben Katkó
István és Hárs László, 1963-ban Fábián Zoltán (aki 1970-től az írószövetség titkára),
1964-ben pedig Vészi Endre voltak a kultúrház és könyvtár vendégei. A találkozón
minden alkalommal nagy számú érdeklődő jelent meg.
Az első hangosfilmet 1950 márciusában, az „ötéves terv” legelső ajándéka-
ként kapta a falu, ami jó ideig keskenyvásznú. Az 1960-as évektől már normál,- sőt szélesvásznú filmeket is vetítettek. Az első mozigépkezelő a lengyel szárma-
zású Glowaczewsky Kázmér.
1953-ban állami beruházással megjelent a vezetékes rádió. Mintegy 300 házba
szereltek be hangszórót, az előfizetési díj havi 6 Ft. A lakosság nagyon kedvelte.
A központi rádiókészülék a postán kapott elhelyezést, amelyet 1967-ben szereltek le.
A rádió csak az 1950-60-as években terjedt el általánosan. 1963-ban 268
előfizetője van a rádiónak, 1980 elején azonban már 407 családban szól.
A televízió elterjedése gyorsabbnak bizonyult a rádióénál, 1959-ben csak
egy előfizetőt tartottak nyilván: Fábiánkovits Józsefet. 1980 végén már 451 tv-
előfizetőt regisztráltak.
Az újságokat és folyóiratokat 1952-ig a posta csak kézbesítette, de a 80-as
évektől az árusítást is végzi, a könnyebb hozzáférhetőség miatt. Az újságolvasók
és előfizetők száma is nagyon megemelkedett a háború után.
1963-ban a napi, - és hetilapok példányszáma 621, tíz év múlva ez a szám több,
mint 150 db-bal emelkedett.
Az eladott néhány népszerűbb újság és folyóirat példányszáma:
Napilapok 1974 1980 Hetilapok 1974 1980Népszabadság 153 137 Nők Lapja 120 134
Népszava 28 42 Képes Újság 116 123Magyar Hírlap 8 7 Szabad Föld 70 78
Magyar Nemzet 5 9 Magyar Ifjúság 27 16
Kisalföld 250 269 333 351444 464Nem közvetlen nagycenki vonatkozású esemény, hogy a Magyar Tudomá-
nyos Akadémia, alapítójának, Széchenyi István emlékének kívánt hódolni, amikor
1956-58-ban megépítette a Fertő-tó déli partján, Fertőboz és Hidegség között
a „geofizikai obszervatóriumot” négy, - a geodéziai obszervatóriumot egy pavilon-
nal.^390 Érdekes, hogy két pavilont vasszög és egyéb vasanyag nélkül készítettek el.
[Mai hivatalos elnevezése: MTA CSFK GGI Széchenyi István Geofizikai Obszer-
vatórium]Kuriózum volt, hogy az Emlékmúzeum 1979. évtől - a fentieken kívül - Hanglemez-
klubot is működtetett.
Az öntevékeny színjátszó munka a háborús harcok után hamarosan beindult.- dec. 8-9-én tartották az első műkedvelő előadást a színpadi felszerelés javára,
az MKP és Szoc. Dem. Párt közös szervezésében. A harcok folyamán ui. a színpad
és a terem berendezése teljesen tönkrement.
Ezt követte 1946 októberében a „Szabadság” kultúrgárda előadása Bús József és
Filátz Lajos vezetésével. Ennek a bevétele is a színpad rendbehozatalát szolgálta,
hisz hiányzott még a függöny, a villany, az ülőhelyek, és ajtózár is. Anyagiakban
segített a hiányzó cikkek beszerzéséhez Mórocz F. molnár is.
Az 1947-55 közötti években élte a színjátszás a virágkorát. A színjátszó cso-
port igen nagy lelkesedéssel, de még válogatás nélkül színdarabozott. Évenként
3-4, összesen mintegy 25 darabot mutattak be öntevékenyen. Itt csak néhányat
említünk meg:
Népszínművek: Gyöngyös bokréta; A csikós; Legénykérés.
Operettek: Mária főhadnagy; Mágnás Miska; János vitéz; Szabad szél; Gül baba;
Csárdáskirálynő.
Vígjátékok: Liliomfi; A Noszty-fiú esete Tóth Marival; Moliére: Duda Gyuri.
Néhány éves pangás után teljesen új gárdával az 1962-65-ös évek hoztak fel-
lendülést. 1962 decemberében a Figaró házassága c. színdarabot Horváth Emil és
Borka Ferenc pedagógusok rendezték. Később, a megalakult színjátszó szakkör
Borka Ferenc vezetésével hat színházi esttel örvendeztette meg a közönséget,
többek között Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül és az Úri muri, J. Dichtel:
Disznótor (1964); B. Shaw: Temessétek el a holtakat c. darabokat játszották.
A csoport a műsort a járás más községeiben is bemutatta, amelyet lelkesen
vállaltak a szereplők.
Sajnos, az azóta eltelt több, mint 15 évben a színpadon egyetlen öntevékeny
előadást sem tartottak. Vendégműsort pedig nem fogadhatnak, mert a mai
igényeknek a színpad célszerűtlen, kicsi és alacsony.
A most létező községi könyvtár szervezése 1950-ben indult, amikor a falu 150 db
könyvet kapott ajándékba a járási tanácstól. Ettől kezdve a költségvetésbe beállított
összegből és eleinte a községfejlesztési alapból is évenként gyarapodott. A legutób-
bi években a könyvvásárlási keret az évi 5 ezer Ft-ról 10 ezer fölé emelkedett.
A könyvtár forgalmi adatai:Év Állomány (db) Olvasók száma Kölcsönzött kötet
1950 150 — —1960 521 34 1125
1970 3542 372 59781980 6029 152 3602