A hidegháború idején az elnökjelöltek gyakran beszéltek "rakéta-
hézagokról" vagy "sebezhetőségi ablakokról", amelyek nemzetbiztonsági
prioritásokká váltak.
- A republikánusok hajlamosabbak voltak a “Háborús héja” ösztönökre és a
rosszindulatú szereplők által jelentett fenyegetéseket helyezték előtérbe; - a demokraták inkább a diffúz fenyegetéseket, például az éghajlatváltozást vagy a
világjárványokat vették komolyan.
Ezek a különbségek konfliktusokhoz vezethetnek a
nemzetbiztonságot érintő kulcsfontosságú kérdésekben.
Az energiabiztonsággal kapcsolatban például a konzervatívok bagatellizálják az
éghajlatváltozás jelentette fenyegetést, míg a progresszívek kiemelik azt; a
képviselőházi republikánusok arra figyelmeztetnek, hogy az amerikai szén-, olaj- és
földgázkitermelés leállítása aláássa a nemzetbiztonságot, míg a progresszívek arra
figyelmeztetnek, hogy az igazi fenyegetést ennek elmulasztása jelenti.
Várható lenne, hogy amikor a hatalom egyik párttól a másikhoz kerül, Washington
nemzetbiztonsági hangsúlya is ennek megfelelően változik.
A gyakorlatban azonban még akkor is, amikor egy olyan elnöki kormányzat kerül hatalomra,
amely gyökeresen eltér elődjétől, a nemzetbiztonsági prioritások listája inkább bővül,
minthogy egyszerűen változzon.
Például a 2002-es nemzetbiztonsági stratégia megjelenésekor Zelikow kijelentette, hogy
a George W. Bush-kormányzat "felülmúlta a
Clinton-kormányzatot", mert "következetesen a
szegénységet, a járványos betegségeket, a
biológiai és genetikai veszélyeket és a környezet
pusztulását jelentős nemzetbiztonsági
fenyegetésekként azonosította".Bár a Bush-kormányzat 2002-es stratégiája hírhedten a terrorizmus és a tömegpusztító
fegyverek közötti kapcsolatra összpontosított, jelentős hangsúlyt fektetett a Clinton-
kormányzat nemzetbiztonsági prioritásaira is.
- A közelmúltban a Trump-kormányzat nagyhatalmi versenyre helyezett
hangsúlya, amely a 2017-es nemzetbiztonsági stratégiában került a
középpontba, tévútnak tekinthető. - A Biden-kormányzat 2022-es stratégiája azonban nem zárkózott el attól, hogy a
Kínával és Oroszországgal folytatott versenyt központi kihívásként határozza
meg.