Első rész
Az amerikai Big Business együttműködése a
nemzetiszocializmussal
Az 1920-as évektől kezdve egyre több információ vált elérhetővé arról, hogy a
nemzeti szocializmus (nácizmus) felemelkedésében nemcsak a német
nagyiparosok, de a Wall Street pénzemberei is fontos szerepet játszottak.
Ezeket a híreszteléseket megerősítették a Nürnbergi Katonai Bíróság
tárgyalásain felszínre kerülő tények.
A Wall Street-nek ez a politikailag tevékeny csoportja többé-kevésbé ugyanazokat a
személyeket öleli fel, akiket a konzervatívok "Liberal Establishment"-nek, a liberálisok
pedig "hatalmi elitnek" vagy "uralkodó osztály"-nak, a véletlen abszolutizálását
tagadó és egy összehangoltan cselekvő nemzetek feletti hálózat, - "nemzetközi
összeesküvés" - feltételezéséből kiinduló kutatók pedig a "beavatottaknak"
neveznek.
Bárminek is hívjuk azonban ezt az elitista csoportot, nem változtat azon a tényen,
hogy létezik és tagjai alapvetően meghatározzák a világ ügyeit. Ennek a nemzetek
feletti magánhatalmat gyakorló csoportnak a befolyása sokkal nagyobb, mint a
választott politikusoké.
A hivatalos történetírás lehetőleg nem foglalkozik, pl. azzal, hogy a nemzetközi
magánhatalom amerikai központja - a Wall Street pénzelitjének a tevékeny
közreműködésével -, miként segítette hatalomra Hitlert és pártját.
Az amerikai hatalmi elit szerepét Hitler felemelkedésében
komplex szemlélettel kívánjuk bemutatni. A Wall Street
szerepe mellett figyelembe vesszük a nácizmus misztikus
gyökereit is, viszonyát a müncheni központú Thule
Társasághoz és más összeesküvő csoportokhoz.
Ma már egyre több adat bizonyítja, hogy a nácizmusban
szerephez jutottak az újpogány történelmi gyökerek,
elsősorban a bajor illuminátusok. A náci párt korai vezetése (Hitler, Himmler, Rudolf
Hess és Rosenberg) olyan újpogány teológiában hitt, amely részben kapcsolatban
állt a Thule Társasággal, részben pedig a bajor illuminátusok tanításaival. Ezért a
nemzeti szocializmusnak létrejöttétől fogva - a pénzügyi hajtóerők mellett - igen
fontos elemét képezték az okkult vonatkozások.
James Stewart Martin 1950 - ben publikált könyvében tette közzé a
náci Németország ipari struktúrájáról szerzett ismereteit. Martin az
Amerikai Igazságügyi Minisztérium Gazdasági Háború részlegének a
vezetője volt. A washingtoni kormány szakértője azt állítja, hogy az
amerikai és a brit üzletemberek a 2. világháborút követően
kulcspozíciókba neveztették ki magukat azért, hogy eltereljék,
illetve már csírájában elfojtsák azokat a kutatásokat, amelyek