Számos forrás került elő, amely megerősíti, hogy Owen Young a General Electric-
től, valamint Farish a Standard Oil of New Jersey elnöke gyakran találkozott
Schacht-tal, aki - a ma már kielégítően dokumentált tények szerint - vitathatatlanul
ahhoz a nemzetközi pénzügyi elithez tartozott, amelyik a háttérből irányította a
politikai aréna látható gépezetét és szereplőit.
Schacht volt tehát a kulcsfontosságú kapcsolat a Wall Street és Hitler
legbelsőbb köre között.
A 2. világháborút követően a Washingtoni Szenátus "Kilgore Bizottsága" magas
állami tisztviselők meghallgatása során meggyőződött arról, hogy a nemzeti
szocialisták 1933-ban, amikor hatalomra kerültek, már látták: Németország 1918 óta
nagy lépést tett előre a háborúra való felkészülésben a gazdaság egésze, különösen
az ipar területén.
Az európai háborúnak ez az előkészítése 1933 előtt és után nagyrészt a Wall
Street pénzügyi támogatásának volt köszönhető. Ez tette lehetővé, hogy az
1920 - as években létrejöjjön egy átfogó kartell-rendszer Németországban.
Ugyancsak fontos szerepet játszott a háborús előkészületekben több jól ismert
amerikai vállalat, amelyek előkészítették a Wehrmacht felfegyverkezését. Ezt a
pénzügyi és technikai segítségnyújtást esetlegesnek, vagy rövidlátónak szokták
minősíteni. A felszínre került bizonyítékok azonban mást mutatnak. Ezek a
dokumentált tények az amerikai üzletemberek előre megfontolt és tudatos
stratégiájára utalnak. Ez a háttér-tevékenység össze volt hangolva az 1917 óta
Szovjet-Oroszország irányába folytatott politikájukkal. Ugyanezek az amerikai
bankárok és befektető pénzemberek pénzelték és támogatták később is a
Szovjetuniót, pl. a vietnami háború idején, noha tudták, hogy Moszkva ezeket a
támogatásokat az Amerikával harcban álló kommunista Vietnam megsegítésére
fordítja.
Az amerikai finánctőke támogatása döntő szerepet játszott a náci Németország
hadi potenciáljának a létrehozásában. Így pl. Németország 1934-ben csak 300
ezer tonna kőolajat termelt és kevesebb, mint 300 ezer tonna benzint.
Tíz évvel később a Standard Oil szabadalmának a felhasználásával I. G. Farben
már 6,5 millió tonna nyersolajat állított elő, amelyből 5,5 millió tonna a Standard
Oil szabadalmával gyártott szintetikus olaj volt. Magát az I. G. Farben kartellt is a
Wall Street pénzemberei hozták létre 1926-ban.
Számos amerikai történész mindezt csupán esetlegességnek, a véletlenek sajátos
összejátszásának tekinti. Még Gabriel Kolko is azt állítja, hogy az amerikai pénzügyi
és gazdasági támogatás a náci Németország számára nem tekinthető tudatos
nácibarát tettnek, mert profitnövelés volt a motívuma. Számos amerikai gazdasági
lap azonban megerősíti, hogy az amerikai üzleti körök tisztában voltak a náci
fenyegetéssel. Ezért ezek az újságok felhívták olvasóik figyelmét a német háborús
készülődésekre. Ma már arra is vannak bizonyítékok, hogy az amerikai üzleti körök
egyes befolyásos tagjai, noha tisztában voltak a nácizmus természetével,
profitszerzésből mégis támogatták a hitleri Németországot. Tették ezt annak
tudatával, hogy mindez nagy valószínűséggel háborúhoz vezethet, amelyből nem
maradhat ki sem Európa, sem az Egyesült Államok.