volt és a szélsőséges nacionalizmust az állatvilágra jellemző nyájösztönhöz
hasonlította. 1882 - ben így írt Európa jövőjéről:
"Sötét és rossz idők elé nézünk. Csaknem azt
kell hinnünk, hogy az öreg Európa felett eljárt
az idő és már folyamatban van a szétesése.
Nagy, és átfogó választ kell adni, olyan
alapvető társadalmi fordulatot kell előidézni,
amelyből - hosszabb idő után - a megújult
Európa egésze felvirágozhat."
Friedrich Wichtl, osztrák kutató, a "Weltfreimaurerei,
Weltrevolution, Weltrepublik" (Világszabadkőművesség,
Világforradalom, Világköztársaság) című munkájában kifejti,
hogy Rudolfnak nem volt elég lelkiereje a szabadkőműves
követelés teljesítéséhez. Szerinte ez a titka Rudolf
rejtélyének.Véleménye alátámasztásául adatokat sorol fel, és olyan
tanúkra hivatkozik, mint Larisch grófnő, Rudolf unokatestvére.
De Wichtl verzióját erősítik meg a később bekövetkezett
történelmi események is.A háttérhatalom, miután a Habsburg uralkodóházban nem tudott segítőtársakra szert
tenni és a magyar arisztokrácia is nagyrészt kicsúszott az ellenőrzése alól, más
szövetségesek után nézett. Így jutott el a nemzetiségek függetlenedési, majd
elszakadási törekvéseinek a felkarolásáig.
Ekkor kezdte el támogatni mindazokat a szeparatista törekvéseket, amelyek a
Monarchia szétrobbantását akarták. Ez a folyamat végül - a háttérhatalom által
diktált Versailles-i szerződések nyomán - elvezetett Trianonhoz, az ezeréves
magyar állam minden nemzetközi jogi elvet felrúgó feldarabolásához.
A diktátum készítői - saját maguknak is ellentmondva - megtagadták
Magyarország vonatkozásában mind a történelmi, mind az etnikai, mind a
Wilson elnök által meghirdetett önrendelkezési elv alkalmazását.
Kiderült az igazság: nem elvekért folyt a nagy öldöklés, hanem - többek között -
a Habsburg monarchia eltörléséért.
Kossuth jóslata beteljesedett: Magyarországnak valóban a halálra ítélt Ausztria
sorsában kellett osztoznia.