Az európaiak elsősorban McCarthy szenátor tevékenysége és a maccartizmus
miatt bírálták az amerikaiakat. Sokan aggodalmukat fejezték ki, hogy az
Egyesült Államok valamiféle fasiszta diktatúra felé tart.
Ezért Bernhard herceg C. D. Jackson-t kérte fel, hogy fejtse ki ezzel
kapcsolatban az amerikai álláspontot. A magas növésű, sportos Jackson lassan,
jogászi érveléssel beszélt. Mintha egyetemi előadást tartott volna. Miután
hallgatóinak felvázolta a tényeket és az amerikai politikai rendszer működését,
megnyugtatta hallgatóságát, hogy ahogyan Coughlin atya és Huey Long is rövid
életű karriert futott be (Roosevelt elnöksége alatt Coughlin, aki katolikus pap volt,
milliókat megmozgató akciókat szervezett a nemzetközi pénztőkések ellen, akiket
felelősnek tartott a gazdasági világválság kirobbantásáért), ez lesz a sorsa
McCarthy-nak is.
Jackson elismerte: valóban nehéz megérteni, hogy a hivatalban lévő elnök pártjához
tartozó szenátor miként nyilatkozhat a kormány politikájával teljesen ellentétesen, de
Amerikában jogában áll egy szenátornak az álláspontját képviselni. Nincs
pártfegyelem, amely ezt neki megtiltaná. Jackson jogosnak nevezte, hogy az
európaiak érdeklődnek és szóvá teszik a maccartizmus-t, de tévednek, amikor attól
tartanak, hogy ez lépést jelent a fasizmus irányába.
Végül C.D. Jackson a következő jövendölést tette:
"Akár meghal McCarthy egy merénylő golyójától,
akár normális módon kerül eltávolításra az
amerikai politikai életből, megjósolhatom, hogy
mire sor kerül a mi következő találkozónkra, ő
már nem lesz jelen az amerikai közéletben."
Tény az, hogy McCarthy rövid időn belül, valóban elveszítette tekintélyét és
hatalmát, sőt igen rövid idő alatt távozott az élők sorából is, egy mai napig nem
kiderített betegség rövid idő alatt végzett vele.
Ami a Bilderberg tanácskozás résztvevőit illeti, az eszmecsere segített eloszlatni a
félreértéseket és enyhíteni a feszültséget a hatalmi elit európai és amerikai
csoportjai között.
Mivel a Bilderberg konferencia ilyen sikeresnek bizonyult, ezért támogatói úgy
döntöttek, hogy létrehoznak egy állandóan működő irányító bizottságot (Permanent
Steering Commitee), amely összeállítja a soron következő tanácskozások
napirendjét és a meghívandók névsorát. Az állandó bizottság titkára Dr. Retinger
lett, aki egészen haláláig betöltötte ezt a pozíciót.
Amerikai részről Joseph E. Johnson lett a titkár. Más állandó szervezet azonban nem
létesült, mert az volt a cél, hogy a Bilderberg Csoport tevékenysége kötetlen legyen,
amely biztosítja a maximális rugalmasságot. Ezt a célt szolgálta az is, hogy az
állandó bizottság minden egyes találkozóra új résztvevőket is meghívott és a
megjelentek húsz százaléka a mai napig is új személy minden tanácskozáson.