Nem úgy, mint az ókor primitív népeit, akiket gyanútlanul és némán száműztek és
rabszolgasorba juttattak. Nem fanatikus bálványimádók által, akik azt hitték, hogy
egy emberfaló szörnyet imádnak. Európai vérű testvérnépek semmisítenek meg
minket, akik Istent és Krisztust imádják, akiknek élete és alkotmánya az
erkölcsösségen nyugszik, akik az emberiességre, a lovagiasságra, és a civilizációra
hivatkoznak, akik a kiontott vért gyászolják, akik az igazságos békét és a népek
szövetségét hirdetik, akik felelősséggel tartoznak a földgolyó sorsáért.
Jaj neked és a lelkednek, aki meg merted nevezni az igazságosságnak ezt a
vérbíróságát. Legyen bátorságod, mondd ki, és nevezd nevén: ezt úgy hívják
bosszú. Kérdezlek titeket, valamennyi nép, vallás és tudomány szellemi embereit,
államférfiakat és művészeket, titeket kérdezlek, valamennyi nemzet munkása,
proletárja és polgára, téged kérdezlek, mélyen tisztelt Atya, a katolikus egyház
legfelsőbb ura, téged kérdezlek Isten nevében: szabad-e a föld egy népét bosszúból
testvérnépei által megsemmisíteni és nem ez lenne-e az utolsó és
legszerencsétlenebb a népek között?
Szabad-e egy európaiakból álló élő népet gyermekeivel és meg nem született
utódaival, szellemi és testi lététől megfosztani, robotmunkára ítélni és kitörölni az
élők sorából?
Ha ez a szörnyűség megtörténik, amelyhez viszonyítva minden háború csak
előjáték volt, úgy tudnia kell a világnak, mi történt, és mit szándékozik tenni.
Nem szabad soha azt mondania: Nem tudtuk és nem akartuk ezt.
Isten színe előtt és az örökkévalóság felelőssége előtt higgadtan, és hűvösen kell
kimondaniuk: Tudtuk ezt, és akartuk ezt." (Nach der Flut, 60-68. oldal.)
Rathenau így folytatja fejtegetéseit:
"Aki húsz éven belül a világ egykor
legvirágzóbb országai közé tartozó
Németországba látogat, el fog süllyedni
szégyenében és bánatában.
Az ókor nagy városai, Babilon, Ninive, Théba, puha agyagból épültek, a természet
szétporlasztotta őket, kiegyengetve a földet és a dombokat. A német városok nem
válnak romhalmazzá, hanem félig halott, megkövesült tömbökké, amelyek részben
még nyomorúságos emberek által lakottak.
Néhány városnegyedben még lesz élet, de minden
fény és vidámság nélkül. Fáradt lények
vánszorognak a repedezett flaszteren - a