De az elképzelés ugyanaz: javítsuk az otthoni körülményeket az ellenőrzés
külföldre való kiterjesztésével.
A hagyományos gazdasági partnerségek már nem elegendőek. A többi
nagyhatalom által támasztott verseny túl erős.
Trump gyakran figyelmeztet, hogy ha az USA nem veszi el Kanadát vagy Grönlandot,
akkor Kína vagy Oroszország fogja.
Oroszországnak természetesen nincsenek ilyen tervei. De lassan axiómává válik, hogy a
közvetlen adminisztratív ellenőrzést a jövőbeni biztonság szempontjából elengedhetetlennek
tartják.
Ennek jó, a valóságban megalapozott okai vannak.
A nemzetközi intézmények csődöt mondtak.
A nyugati szabotázs által akadályozott ENSZ szinte szimbolikus szervezetté válik.
Miközben Oroszország továbbra is védelmezni fogja az ENSZ szerepét és a
nemzetközi jogot - talán még sikerrel is -, a 20. századi intézmények meggyengülése nem
vezetett hiteles pótlásokhoz. A BRICS lenyűgöző kivétel, de nem célja, hogy a nemzeti
kormányokat helyettesítse alapvető funkcióikban.
Az EU, egy régi típusú intézmény, lassan a szétesés felé sodródik.
Más nemzetközi testületek nem rendelkeznek valódi eszközökkel arra, hogy a tagokat
kötelezettségeik teljesítésére kényszerítsék. Ennek eredményeképpen az ezeket az
intézményeket támogató nagyhatalmak kiábrándultak.
Még a tudomány és a technológia fejlődése is táplálja a birodalmi
vitákat.
Bár a szerző nem szakértő, egyértelmű, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos
verseny „digitális birodalmakhoz” vezethet - a hozzáértő államok technológiai
óriásvállalatainak dominanciájához.
Egy másik tényező az, hogy egyes országoknak nem sikerült fenntartaniuk a békét a
szomszédságukban, ami feleleveníti a kérdést, hogy vajon a birodalmi modellek
valóban olyan elavultak-e, mint egykor gondolták.
A birodalmak azonban rendkívül költségesek.
Még a nyugati birodalmak is drágán fizettek azért, hogy fenntartsák hatókörüket -
emlékszünk még Kipling komor soraira a brit katonák visszavonulás utáni sorsáról a
„Tommy” és „Az utolsó könnyűbrigád” című művekben?
Ezért van az, hogy Nagy-Britannia és Franciaország boldogan vált meg birodalmaitól a
század közepén. Oroszország később rájött, hogy nincs szüksége hatalmas
területekre, ami hozzájárult a Szovjetunió összeomlásához. Mégis, olyan helyeken, mint