om lott csil la gok kal –, vagy az ős rob ba nás sal fog lal ko zott. Meg-
pró bál ta vál to gat ni őket, az egyik hall ga tó a fe ke te lyu kak kal, a
kö vet kező az ős rob ba nás sal fog lal ko zott, így dok to ri hall ga tó i-
nak köre min den kor le fed te ku ta tá sa i nak mind két ágát. Ezt
azért tet te, mert a fe ke te lyu kak és az ős rob ba nás olyan volt a
gon dol ko dá sá ban, mint a jin és a jang – Step hen nek az ős rob ba-
nás sal kap cso la tos kulcs fon tos sá gú meg lá tá sai olyan öt le tek re
ve zet hetők vissza, ame lye ket elő ször a fe ke te lyu kak kal össze-
füg gés ben dol go zott ki.
Mind a fe ke te lyu kak bel se jé ben, mind az ős rob ba nás kor a
gra vi tá ció mak ro vi lá ga tény le ge sen egye sül az ato mok és ré-
szecs kék mik ro vi lá gá val. Ilyen szélső sé ges kö rül mé nyek kö zött
Ein stein gra vi tá ci ós re la ti vi tás el mé le té nek és a kvan tum el mé-
let nek össze kel le ne han go lód nia. Csak saj nos nem ez a hely zet,
amit szé les kör ben a zi ka egyik leg na gyobb meg ol dat lan prob-
lé má já nak te kin te nek. Pél dá ul a két el mé let ra di ká li san el térő
né ze te ket vall az ok ság ról és a de ter mi niz mus ról. Míg Ein stein
el mé le te ra gasz ko dik New ton és Lap lace régi de ter mi niz mu sá-
hoz, a kvan tum el mé let a bi zony ta lan ság és a vé let len szerű ség
alap vető ele me it tar tal maz za, és a de ter mi niz mus nak csak egy
szű kí tett fo gal mát tart ja meg, kö rül be lül a fe lét an nak, amit
Lap lace gon dolt. Az évek so rán Step hen gra vi tá ci ós cso port ja és
a hoz zá juk la zán kap cso ló dó ku ta tók együt te sen töb bet tet tek,
mint bár mely más ku ta tó cso port a vi lá gon, hogy fel tár ják azo-
kat a mély fo gal mi kér dé se ket, ame lyek ak kor me rül nek fel,
ami kor e két zi kai el mé let egy más nak szem lá to mást el lent-
blacktrush
(BlackTrush)
#1