A másik különbség a sebességük. Egy aszteroida 20-40 ezer km/órával
halad, míg az üstökös akár 80 (!)-100 ezer km/óra is lehet. Mivel elég
későn vehetők észre műszereinkkel, az üstökösök veszélyesebbek
számunkra, viszont sokkal ritkábbak, mint az aszteroidák.A növekvő számú üstökös felfedezés ezt a módszert kényelmetlenné
tett, ezért 1994-ben a Nemzetközi Csillagászati Unió elfogadott egy
új elnevezési rendszert. Az üstökösök neve így a felfedezés évéből,
egy betűből, mely egy fél hónapot jelöl, valamint egy számból áll, ami
a felfedezés sorrendjét jelöli, (egy ehhez hasonló módszert már
alkalmaztak a kisbolygóknál), így például a 2006. februárjának
második felében negyedikként felfedezett üstökös a 2006 D4 nevet
kapná. Az üstökös típusát egy előtag hozzáadásával jelölik: P/ rövidperiódusú üstökös (definíció szerint minden üstökös 200
évnél rövidebb keringési idővel vagy egynél több megerősített
perihélium-áthaladással);
C/ nem-periodikus üstökös (definíció szerint minden üstökös, ami az
előző pont alapján nem periodikus);
X/ olyan üstökös, amelynek pályája megbízhatóan nem számítható
ki (rendszerint történelmi üstökösök);
D/ elveszett vagy szétesett üstökös;
A/ tévesen üstökösként azonosított égitest
A második megfigyelt perihélium-áthaladás után a rövidperiódusú
üstökösök a felfedezésük sorrendjének megfelelő számot is kapnak
Így a Halley-üstökös, amelyet periodikusként azonosítottak, az
1P/1682 Q1 jelöléssel rendelkezik. A Hale–Bopp-üstökös jelölése
C/1995 O1.Mindössze öt objektum van, ami kisbolygóként és üstökösként is meg
van jelölve: 2060 Chiron (95P/Chiron), 4015 Wilson-Harrington
(107P/Wilson-Harrington), 7968 Elst-Pizarro (133P/Elst-Pizarro),
60558 Echeclus(174P/Echeclus) és 118401 LINEAR (176P/LINEAR
(LINEAR 52).