A neutrínókkal mindig baj vanA Standard Modell szerint a neutrínóknak nincs tömegük, a mérések
viszont ennek az ellenkezőjét mutatják: úgy tűnik, van nekik, de egyelőre
nem tudni, hogy miért. A neutrínók ráadásul elektromosan semlegesek.
Több fajtájuk van, mindegyikhez tartozik elvileg antineutrínó is, de ezeket
nem tudjuk megkülönböztetni – lehet, hogy azok ők maguk, részecskék és
antirészecskék egyben. Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetően a
neutrínóknak van a legnagyobb esélyük arra, hogy érvényes legyen rájuk
Majorana elmélete. Ha létezik Majorana-részecske, az valószínűleg egy
neutrínó.
Nem az a meglepő állítás, hogy létezhetnének antianyag galaxisok,
antibolygókkal (esetleg anti-földönkívüliekkel) hanem az, hogy még nem
találtunk egyet sem. A természeti törvények általában szimmetrikusak,
akkor miért van mégis több anyag, mint antianyag? Nincs semmilyen oka
annak, hogy a részecskék "fontosabbak" legyenek, mint az antirészecskék,
és az univerzum "kivételezne" velünk. Ha valóban léteznek olyan
részecskék, amelyek antirészecskék is egyben, az talán megmagyarázhatná
ezt a különös aszimmetriát. Bár egy elmélet szerint az Univerzum
keletkezésekor majdnem egyenlő arányban keletkezett anyag és antianyag,
ami azonnal egyesült is tiszta energiává. A hangsúly a majdnem. Mert
anyagból volt több, és a ma ismert Világegyetem ezért van anyagból, és
nem antianyagból. No meg azért, mert bármelyikből is volt több, mindegy,
mert ma mindenképp azt neveznénk anyagnak, míg a kisebbik,
megsemmisült részt antianyagnak. (Végül is a töltések elnevezése is
szubjektív, lehet, hogy egy antivilágban is elektronnak neveznék az
antielektront – pozitront -, és számukra mi lennénk az antianyag – sőt,
biztosan mi lennénk.
A kozmológia másik nagy kérdése a sötét anyag rejtélye. Jelenleg ugyanis
úgy tűnik, hogy az univerzum jókora része olyan anyagból áll, ami
láthatatlan, de mégis tömeggel rendelkezik. A Standard Modell erre sem ad
választ, de elképzelhető, hogy a Majorana-részecskék máshonnan
eredezhető tömege igen.