19. ábra - Szabadesés kísérlet. A második hengerben vákuum van.A newtoni tömeg másik fajtája (ez előbbi a mozgó tömeg volt) a tehetetlen
tömeg (nem, nem a főtéren vagy a megállóban összegyűlt emberekről van
szó), mellyel naponta találkozhatunk, ha mozgó járműben utazunk, és az
hirtelen irányt vált, gyorsul, vagy megáll. A jármű által átadott mozgási
energia az eredeti irányba vinne tovább minket. Hát ezért „dülöngélünk”
néha a buszon egy-egy hirtelen fékezésnél, vagy kanyarnál. Nem is
gondolnánk, de csupán a Földünk kb. 1600 km/h sebességgel forog – és
vele mi is! Keringési sebessége révén pedig nem kevesebb, mint nagyjából
110 000 (!) km/h-val száguldjuk körbe a Napot. A tömeg tehát az „anyag”
amiből mi magunk is vagyunk, az atomok és molekulák halmaza.
Na most, ha a szabadon eső tömeg esetében teljesen mindegy, mekkora
tömeggel bír a tárgy (vagy bármi) ami esik, legyen az egy vasgolyó vagy
egy teniszlabda, miért kell sokkal több erőt kifejteni, ha a vasgolyót
emeljük fel annál, mint amikor a teniszlabdát? A tömegvonzás egyformán
hat mindkettőre, mert az nem az övék, hanem a Földé. Akkor miért nem
tudom éppoly könnyedén felemelni, és legyőzni a gravitáció erejét, a