legérdekesebb, hogy egy kicsi, primordiális fekete lyuk esetén az elpárolgás
ideje az Univerzum mai korának felel meg, a kiszabaduló információ pedig
gamma-fotonok formájában távozna. Gamma-sugárzást számos űrbéli
obszervatóriumunk figyel meg, évtizedek óta. Vagyis a Planck-csillagok
létének igazolása csak a modellek pontosságán, a mérések érzékenységén,
és az adatokat átvizsgáló kutatók türelmén fog múlni.
Az Univerzum egy fekete lyukban született?Egy kissé bizarrnak hat e kijelentés, de napjainkban a kutatók e
felfedezést tették közre, ugyanis a fekete lyuk "szindrómával" ki lehetne
kerülni az Univerzum születésének egyik sarokkövét, a szingularitást. A
világegyetemünk egy fekete lyuk belsejében létezik. E mondat kicsit
furcsán hangzik, de ez a legjobb meghatározása az Univerzum
születésének, és azon jelenségeknek, amelyeket napjainkban megfigyelünk.
Ezt a teóriát egy kis csapat fizikus tárta fel az elmúlt néhány évtizedben. Ez
az elmélet többek között azért sikeres, mert a „hagyományos” ősrobbanás
elméletben számos megválaszolatlan kérdés létezik, többek között az is,
hogy az Univerzum kezdetén egy látszólag lehetetlen szingularitásban
létezett, vagyis a kifejezést kibontva egy kis pont létezett, amelyben
végtelenül nagy koncentrációban anyagok sűrűsödtek össze, amelyek a
robbanás után – napjainkban is – szétszóródtak. Az infláció elmélet
megjelenése a szuper gyors tágulásról az utóbbi néhány évtizedben alakult
ki. E teória választ ad arra, hogy mekkora anyag koncentrációk
szükségeltettek a galaxisok és galaxishalmazok kialakulásához.
Az elméleti fizika kérdései azonban nyitva hagynak további kérdéseket,
többek között azt, hogy mi indította el az ősrobbanást? Mi okozza az
infláció végét? Mi a titokzatos sötét energia forrás? Az elképzelés, hogy az
Univerzum teljes egészében egy fekete lyukban helyezkedik el számos
kérdésre ad választ. Így kiküszöböli a fizikailag lehetetlen szingularitást az
Univerzum keletkezéséből, valamint további két elmélettel gyarapítja az
elméleti fizikát. Ezek közül az első az általános relativitáselmélet modern
elmélete, a gravitáció. Bármilyen esemény is történik az Univerzumban,
úgy néz ki, mintha egy pont lenne térben és időben, vagyis téridőben. A
hatalmas tárgy – pl. Nap – torzítja, meggörbíti a téridőt, ezt úgy