A gyászosan bólogató Samen látszott, hogy védtelennek érzi magát. Nem
lehetett elbújni a magától értetődő igazság elől.
Végül Serena szólalt meg.
- A „hogyan" a probléma.
- A „hogyan"?
- Nagyon nehéz semlegesnek maradni, és gyakorolni a nyugalmat,
mikor...mikor így rászakad az emberre a mindenség... - Négy eszközötök van – mondta Geshe Wangpo, egyikünkről a
másikunkra nézve. – Az első a múlandóság elfogadása. Soha ne feledjétek:
ez is el fog múlni. Az egyetlen, amiben biztosak lehettek, hogy
bármilyennek tűnik is valami az adott pillanatban, ez biztosan nem fog úgy
maradni. Rosszul érzed magad? Nem gond! Később majd jobb lesz. Ti is
tudjátok, hogy így van. Mindig is így volt, igaz? És most is így van.
A másik kettő bólogatott. - Másodszor: mi értelme aggódni? Ha tudsz tenni ellene, tegyél! Ha nem,
akkor meg minek aggódsz? Ne foglalkozz vele! Minden perc, amit
aggodalmaskodással töltesz, 60 másodpercnyi elveszett boldogság. Ne
engedd, hogy a gondolataid tolvajok módjára elorozzák a boldogságodat! - Harmadszor: ne ítélkezzetek! Hányszor tévedtetek, mikor azt
mondtátok: „Valami nagyon rossz történik most velem!" Ha elveszted az
állásod, lehet, hogy ez épp egy szárnyaló karrier kezdetét fogja jelenteni
valamilyen más pályán. Egy kapcsolat vége olyan lehetőségeket kínálhat,
melyekről addig nem is álmodtál! Mikor épp megtörténik a dolog, úgy
fogod érezni, hogy rossz. Később meg esetleg azt gondolod, hogy ennél
jobb dolog még soha nem történt velem. Úgyhogy ne ítélkezzetek,
bármilyen rossznak is tűnik valami az adott pillanatban. Könnyen lehet,
hogy tévedtek.
Serena, Sam és én ámulattal ittuk Geshe Wangpo szavait. Abban a
pillanatban, mintha maga Buddha beszélt volna hozzánk, aki azért jött el
köreinkbe, hogy pontosan azt mondja el nekünk, amit hallanunk kellett. - Negyedszer: aki nem gázol be a mocsárba, nem tudja leszedni a lótuszt.
A virágok legpáratlanabbika a posványos sárból sarjad. Ha alázatosabbak
vagyunk, ha képesek vagyunk rá, hogy jobban együtt érezzünk másokkal,
és meg tudjunk nyílni előttük, akkor tudunk csak átalakulni. És akkor
valóban gyönyörű lesz a lelkünk, mint a lótusz. - Amiről most beszélek – mondta Geshe Wangpo, és felállt a karfáról,
mint aki jól végezte dolgát –, az természetesen csak a felszín, az óceán