Lily Brooks-Dalton - Az ejfeli egbolt

houstoni bejelentkezése hiányában zuhanórepülésnek indult a
hangulata. Feldúltságát videójátékokba fojtotta. Dühét a
változatos kontrollereken töltötte ki: joystickokon,
játékvezérlőkön, fegyvereken, kormánykerekeken, repülőgép-
szimulátorokon. A játékok újra és újra azzal végződtek, hogy
valamilyen műanyag kellék átrepült a Kis Földön,
káromkodások kiapadhatatlan folyamának kíséretében, ami
héber–angol keveréknyelven visszhangzott a centrifuga körül.
Egy különösen heves kitörés után Sully látta, hogy Tal úgy
összeroskad a játékkonzol előtt, mint egy leeresztett héliumos
lufi. Az a lazaság, ami olyan elbűvölő volt, olyan vonzó, ami
olyan sok lendülettel töltötte meg Talt, elszállt az
újrahasznosított levegőbe. A férfi végül odamasírozott a
centrifugához, hogy eltüntesse az összetört kormánykereket,
amit a falhoz vágott. Miután némán összeszedte a darabkáit, az
asztalra rakta őket, ahol megpróbálta ismét összerakni az
eszközt. Reménytelen vállalkozás volt, de a nap hátralévő
részében ezen dolgozott: műanyagot ragasztott műanyaghoz,
drótokkal bajlódott, gombokat tesztelt. Muszáj volt csinálnia
valamit. Nem is adta fel, amíg Thebes a hátára nem tette a
kezét.
– Hagyd ezt! – szólalt meg a dél-afrikai. – Szükségem lenne a
segítségedre az irányítópultnál.
Tal hagyta, hogy Thebes elterelje a figyelmét a munkával, de
másnap már ismét ott ült a játékkonzol előtt. Sully nem tudta,
hogy maguk a játékok nyugtatják-e meg, a zene, a
hangeffektusok és a grafikák ismétlődése, vagy a heves
érzelemkifejeződés lehetősége, ami miatt vég nélkül játszik: