alakú kőlapokkal. Ledobod a pénzt a padlóra, és fogadsz, hogy a
pénz teljes egészében egy négyzet belsejébe kerül – vagy hogy az
egyik határvonalra. (A franc-carreau arra utal, hogy „teljes
egészében a négyzeten belül”;{^12 } az ebben a játékban
használatos pénzérme nem a frank volt, hanem az ecu; a frank
akkortájt nem is volt forgalomban.)
Georges-Louis Leclerc, Buffon grófja vidéki arisztokrata volt
Burgundiában,{^13 } és már korán feltámadt benne a tudományos
érdeklődés. Jogi iskolába ment, alighanem azért, hogy kövesse
apját a magisztrátusban, de mihelyt végzett, a jogi ügyeket
elvetette a természettudományok javára. 1733-ban, huszonhét
évesen már a párizsi Királyi Tudományos Akadémia tagságáért
folyamodott.
Később természettudósként vált híressé; hatalmas,
harminchat kötetes, Histoire naturelle, générale et particulière
című művében olyan elméletet vetett fel, amely
megmagyarázhatná az élet eredetét, éppoly általánosan és
„takarékosan” – a lehető legkevesebbre támaszkodva –, ahogyan
Newtoné megmagyarázta a mozgást és az erőt. De ifjúkorában
nagy hatást tett rá egy rövid találkozás, majd hosszas levelezés
egy svájci matematikussal, Gabriel Cramerrel;[^93 ] feltámadt
benne az érdeklődés a tiszta matematika iránt, és már mint
matematikus ajánlkozott a királyi akadémia tagjának.
Buffon tanulmányában szellemesen összekapcsolt két,
akkoriban különállónak vélt matematikai területet: a geometriát
és a valószínűség-számítást. Amit tárgyalt, az nem volt olyan
nagy probléma, mint a bolygók pálya menti mozgásának