lehetőséggel?
Ellsberg megkérdezte a kísérleti alanyokat, hogy ebből a
választékból ők melyikre fogadnának. Azt kapta, hogy a
megkérdezettek a VÖRÖS vagy a FEKETE felé hajlottak. A VÖRÖS
lehetőséggel tudod, mit választasz: 1 a 3-hoz az esélyed arra,
hogy megnyerd a pénzt. Hogy a FEKETE mit hozna, arról
fogalmad sem lehet. Ami a NEM VÖRÖS-et és a NEM FEKETÉ-t
illeti, ugyanez a helyzet. Ellsberg alanyai jobban szerették a NEM
VÖRÖS-et: inkább kedvükre való volt, hogy tudhatták: 2/3 az
esély a nyerésre.
Most gondold azt, hogy bonyolultabb választás elé állítanak:
kettőt kell kiválasztanod a lehetőségek közül. De nem
választhatod bármelyik kettőt: csak a „VÖRÖS és NEM VÖRÖS”-et
vagy a „FEKETE és NEM FEKETÉ”-t. Ha inkább a VÖRÖS-et
választanád a FEKETÉ-vel szemben és a NEM VÖRÖS-et a NEM
FEKETÉ-vel szemben, akkor észszerűnek látszik a „VÖRÖS és
NEM VÖRÖS”-et választani a „FEKETE és NEM FEKETÉ”-vel
szemben.
S most jön a probléma. A VÖRÖS ÉS NEM VÖRÖS-et választani
ugyanaz, mint a 100 dollárhoz jutni. De ez a FEKETE és NEM
FEKETE is! Hogyan választhatja valaki inkább az egyiket,
mintsem a másikat, ha egyszer a kettő ugyanaz?
A várható hasznosság elméletének híveinek szemében
Ellsberg eredményei igen furcsának tűntek. Mindegyik fogadás
ér valahány utilt, és ha a VÖRÖS-höz több tartozik, mint a
FEKETÉ-hez, és a NEM VÖRÖS-höz is több, mint a NEM FEKETÉ-
hez, akkor a VÖRÖS + NEM VÖRÖS-höz is többnek kell tartoznia,
blacktrush
(BlackTrush)
#1