fáradságos statisztikai következtetéseimet, sokkal aprólékosabban,
mint remélni mertem – az adatok ugyanis valahogyan
egyenetlenek voltak, és kénytelen voltam kellő óvatossággal
simítani rajtuk.”{^7 }
BertillonageGalton gyorsan felismerte, hogy a korreláció gondolata nem
korlátozódik az öröklődés elemzésére; bármilyen mennyiségpár
vizsgálatára használható, ha azoknak közük lehet egymáshoz.
Galtonnak történetesen jókora mennyiségben voltak anatómiai
mérésekből származó adatai – az ilyen mérések Alphonse Bertillon
munkája jóvoltából nagyon divatosak voltak a 19. század végén.
Bertillon francia kriminológus volt, sok tekintetben olyan
szellemiségű, mint Galton; szigorúan kvantitatív szempontból
nézte az emberi életet, és biztos volt ennek a felfogásnak a
hasznosságában és eredményességében.[^153 ] Bertillon
megdöbbentőnek találta egyebek között azt a rendszertelen,
ötletszerű módot, ahogyan a francia rendőrség azonosította a
gyanúsítottakat. Mennyivel jobb és modernebb volna, fejtegette,
minden francia gonosztevőhöz számszerű mérések sorozatát
csatolni: a fejhosszat és fejszélességet, az ujjak és a lábfej hosszát és
még továbbiakat. A Bertillon-féle rendszerben minden
letartóztatott gyanúsítotton megmérték ezeket a méreteket,
kartotékokra írták őket, és eltették későbbi használatra. S ha
ugyanezt az embert megint elkapták, akkor már egyszerű volt őt
azonosítani: levették a méreteket, és összehasonlították azzal, ami