legalábbis ami a korrelációt illeti – nincs egymáshoz közük. A
geometriában az egymással derékszöget bezáró vektorokat
egymásra merőlegesnek, más szóval ortogonálisnak mondjuk. S
ennek a kiterjesztésével a matematikusok és más
trigonometriarajongók ugyanezt az „ortogonális” szót használják,
ha szerintük az éppen szóban forgó dolognak semmi köze egy
másikhoz: „Azt várnád, hogy a matematikai készségek a felkapott
dolgok közé tartoznak, de én úgy tapasztalom, hogy ortogonális a
kettő.” A kockáknak ez a szóhasználata lassan beszivárog a
köznyelvbe is. Ez jól látszik a legfelsőbb bíróságon feljegyzett
alábbi beszélgetésben:{^11 }
MR. FRIEDMAN: Azt gondolom, hogy az az ügy teljesen ortogonális erre, mert a
közösség elismeri...
ROBERTS FŐBÍRÓ: Nem értettem. Teljesen micsoda?
MR. FRIEDMAN: Ortogonális. Merőleges. Semmi köze ehhez. Lényegtelen.
ROBERTS FŐBÍRÓ: Ó.
SCALIA BÍRÓ: Mi volt az a melléknév? Tetszett.
MR. FRIEDMAN: Ortogonális.
SCALIA BÍRÓ: Ortogonális?
MR. FRIEDMAN: Igen, igen.
SCALIA BÍRÓ: Óóó!
(Nevetés.)Szorítok az ortogonális elterjedéséért. A matekos szavak egy ideje
már bejutnak a népiesebb nyelvbe. A közös nevező mára szinte
teljesen elvesztette matematikai ízét, és az exponenciálisan – de
jobb, ha bele se kezdek ebbe az exponenciálisba.[^158 ]
A korreláció számszerűsítéséért trigonometriát használni a
magasabb dimenziós vektorokra – ez, hogy kíméletesen
fogalmazzunk, aligha volt céljuk a koszinusz kifejlesztőinek. Egy