Jordan Ellenberg - Hogy ne tévedjünk - A mindennapi élet rejtett matematikája

(BlackTrush) #1

Az ember itt azt láthatja, hogy egy ragyogó és szigorú statisztikus
szerint minden eshetőség tisztességes végiggondolást érdemel, és
azt is, hogy egy egész életében dohányos ember ragaszkodik a
szokásához. (Van, aki ebbe azt is belelátja, hogy Fisher tanácsadója
volt a Tobacco Manufacturer’s Standing Committeenek, a
dohánygyártók brit ipari csoportja állandó bizottságának; magam
úgy gondolom, hogy Fisher általános statisztikai felfogásával
összhangban tartotta kétségesnek az okságra vonatkozó feltevést.)
Fisher feltevését – hogy a Doll és Hill mintájában az embereket a
rákmegelőző állapotbeli gyulladás késztette volna dohányzásra –
sohasem fogadták el, a közös ok melletti érveinek viszont már volt
hatásuk. Fisher, tudományos címéhez híven, az eugenika
elkötelezett híve volt. Hitt abban, hogy a genetikai különbségek
meghatározzák sorsunk egészséget illető részét, és hogy ebben az
evolúciós tekintetben engedékeny időszakban a jobb fajtájú
embereket nem kis veszély fenyegeti: az, hogy a náluknál
természet szerint alacsonyabb rendű emberek túlszaporodása
miatt háttérbe szorulnak. Fisher szempontjából teljesen
természetes volt azt elképzelni, hogy közös genetikai tényező
húzódik meg (ha méréssel még nem mutatható is ki) a tüdőrák és a
cigarettázás iránti vonzalom mögött. Ez talán spekulációnak
tűnhet. De ne felejtsd el, hogy abban az időben a tüdőrákot nem
kevésbé misztikus alapon vették a dohányzás következményének.
A dohánynak egyetlen vegyi összetevőjéről sem sikerült akkor még
kimutatni a laboratóriumban, hogy tumort okozna.
Van egy elegáns módszer a dohányzás genetikai hatásainak
tesztelésére: az ikervizsgálat. Mondjunk két ikertestvért
„egyezőnek”, ha vagy mindkettő cigarettázik, vagy egyik sem. Ezt a

Free download pdf