151
152
153
154
155
láthatólag mit sem tudva fedezte fel ezt a technikát, és egészen
biztos, hogy ő tette népszerűvé.
Hozhatnál még érveket az exponenciális növekedés és bomlás
mellett is, azok éppúgy ott vannak mindenütt, mint a
kúpszeletek.
Van még néhány további eset, például az xy = 0 egyenletnek
megfelelő. Az két olyan egyenes, amely a (0, 0) pontban metszi
egymást. Ezeket „elfajultnak” szokás tekinteni, és itt nem
fogunk beszélni róluk.
Az adatok iránti minden lelkesedésével együtt Bertillon
elszúrta a legnagyobb olyan esetet, amelyhez valaha is köze
volt: egy hamis „geometriai bizonyítással” igazolta, hogy egy
levél, amelyben valaki francia katonai iratokat kínált eladásra,
Alfred Dreyfus keze írása lett volna, s ezzel közrejátszott
abban, hogy Dreyfust hazaárulásért elítéljék. Lásd L. Schneps
és C. Colmez Math on Trial (Matematika a tárgyalóteremben)
című könyvét az egész ügyről és Bertillon abban játszott
szerencsétlen szerepéről.
Legalábbis Fosdick így mondja el a történetet a „The Passing of
the Bertillon System of Identification” (A Bertillon-féle
azonosítórendszer alkonya) című tanulmányában. Mint az
elhíresült múltbeli bűnügyekben az lenni szokott, e körül a
Mona Lisa-lopás körül is rengeteg a bizonytalanság meg az
összeesküvés-elmélet, és más források más történeteket
mondanak el az ujjnyomok szerepéről.
Az Olvasó talán örömmel hallja, hogy a Parsons-kódot
kidolgozó Parsons az apja volt Alan Parsonsnak – annak (ha