Jorge Luis Borges - Jól fésült mennydörgés

(BlackTrush) #1

másik után. Megszólaltam, hogy palástoljam zavaromat:



  • A Szentírás valami hindosztáni nyelvű változatáról van szó, nemde?

  • Nem.
    Aztán halkra fogta a hangját, mintha titkot árult volna el:

  • A síkság egyik településén szereztem néhány rúpiáért és egy Bibliáért
    cserébe. A tulajdonos nem tudott olvasni. Föltételezem, hogy amulettnek
    nézte a Könyvek Könyvét. A legalacsonyabb kasztból származott; az
    emberek beszennyeződtek, ha csupán az árnyékára léptek. Azt mondta,
    hogy könyvének Homokkönyv a neve, mivel sem ennek, sem a homoknak
    nincs se eleje, se vége.
    Megkért, hogy keressem meg az első lapot.
    Bal kezemet a könyv borítójára tettem, és a hüvelykujjammal, mely
    szinte a mutatóujjamra tapadt, kinyitottam a kötetet. Hiába volt minden: a
    címlap és a kezem közé mindig bekeveredett egypár lap. Úgy nézett ki,
    mintha a könyvből sarjadnának.

  • Most keresse meg a végét.
    Megint kudarcot vallottam. Alig tudtam kinyögni, és hangom egészen
    megváltozott:

  • Ez nem lehet igaz.
    A Biblia-árus suttogva válaszolta:

  • Nem lehet, de mégis igaz. E könyv oldalainak száma valóban
    végtelen. Egyik sem az első, egyik sem az utolsó. Nem tudom, miért
    vannak ilyen szeszélyes módon számozva. Talán azért, hogy bizonyítsák:
    mindegy, milyen számjeggyel jelöljük egy végtelen sorozat határpontjait.
    Aztán, mintha csak hangosan gondolkodna, hozzátette:

  • Ha a tér végtelen, akkor a tér bármely pontján lehetünk. Ha az idő
    végtelen, akkor pedig az idő bármely szakában.

Free download pdf