24
25
26
27
28
29
30
31
Vico lehet; ez az olasz azt állította, hogy Homérosz szimbolikus
személy, akárcsak Platón vagy Akhilleusz.
A rúnakereszteken egybefonódva jelenik meg a két ellenséges jelkép.
Gibbon is idézi e sorokat (Decline and Fall, XLV.).
Az eredetiben tizennégy, de számos okból arra következtethetünk,
hogy Aszterión ajkán ez a számnév a végtelennel egyenlő.
Jellemző, hogy kihagyja leghíresebb ősét, a teológus és hebraista
Johannes Forkelt (1799–1846), aki Hegel dialektikáját alkalmazta a
krisztológiában, és akinek némelyik Apokrif könyvéből készített
fordítása Hengstenberg bírálatát, Thilo és Gesenius elismerését váltotta
ki. (A kiadó jegyzete.)
Más nemzetek naivan, magukba zárkózva és maguknak élnek, akár az
ásványok vagy a meteorok; Németország a világtükör, mely felfogja
valamennyit, a világtudat (das Weltbewusstsein). Ennek az egyetemes
jellegnek Goethe az első megtestesítője. Nem bírálom, de nem látom
benne Spengler értekezésének fausti emberét.
Azt rebesgetik, hogy e sebesülésnek igen súlyos következményei
voltak. (A kiadó jegyzete.)
Itt ki kellett hagyni néhány sort. (A kiadó jegyzete.)
Sem irattárakban, sem Soergel művében nem szerepel Jerusalem neve.
A német irodalomtörténetek sem említik. Mégse hiszem, hogy hamis
személyről volna szó. Otto Dietrich zur Linde parancsára sok zsidó
értelmiségit kínoztak meg Tarnowitzban, köztük Emma Rosenzweig
zongoraművésznőt. „David Jerusalem” talán többek közös jelképe. Azt
mondják, hogy 1943. március 1-én halt meg; az elbeszélő 1939.
március elején sebesült meg Tilsitben. (A kiadó jegyzete.)
