A hátsó zsebében.
Eltávolítottuk a hamut. A kéz egy földközi-tengeri típusú, szintén
kővé vált fiatalemberhez tartozott.
A meridionális kultúra jellegzetes típusa – állította a Professzor.
A zseb domborulata arra mutat, hogy tárca volt benne. Az egész
pedig azt bizonyítja, hogy hirtelen következett be a katasztrófa. Mit
gondol minderről?
Szerintem betemette őket a hamu.
Úgy van, a Vezúv egymást követő kitöréseinek megfelelő
időközönként. Előbb az amerikait, még a XX. század legvégén. Aztán
a többit is egymás után, az utolsó katasztrófára pedig ezerötszáz éve
került sor.
— De mi van az amerikai alatt?
Pompeji. Antik római város a kereszténység előtti V. századból,
vulkánkitörés pusztította el ugyanezen korszak I. századában. A
XVII. században fedezték fel, és már a XIX. században
turistalátványosság lett belőle. Az amerikai turista Pompejit
fényképezte a XX. század alkonyán, amikor megint kitört a Vezúv, és
betemette az amerikait. Múltak a századok, és kiásták az amerikait,
most már ő lett látványosság. Aztán azokat is betemette a hamu, akik
őt fényképezték. Egy idő után őket is felfedezték, új turisták jöttek, és
fényképezték őket. Azokat is betemette a hamu. Az utolsó turisták
között volt ez a japán. Tizenöt évszázada nem tört ki a Vezúv. Hát
maga mit csinál?!
Fényképezek. Hisz ezt az utolsó nevezetességet még nem
fényképezte le senki. Én leszek az első!
De mielőtt a Professzor kitéphette volna kezemből a gépet,
felszálltak a Vezúvból az első füstgomolyok.