eljutnak Oxford-ba. De mindez nem csak nevelés kérdése. Genetika is. Van, aki
szerencsésnek születik, vagy irányítani tudja az oszlopokat az agykérgében, és
nagyszerű szimfóniát hoz létre.
06:40
Van egy új elmélet az autizmusra amit "intenzív világ" elméletnek neveznek, és ami
szerint az agykérgi oszlopok szuper-oszlopok. Nagyon reaktívak és
képlékenyek vagyis az autisták valószínűleg képesek egy olyan szimfóniát létrehozni
és megtanulni, ami számunkra elképzelhetetlen. De így az is érthetővé válik, hogy ha
betegség alakul ki az egyik oszlopban, akkor az hang nem lesz tiszta. Az észlelés, a
szimfónia, ami így jön létre, meg fog sérülni, és létrejönnek a betegség tünetei.
07:15
Vagyis az ideggyógyászat Szent Grálja az agykérgi oszlopok modelljének a feltárása -
- és ez nem csak az ideggyógyászat számára lesz jó; hanem talán hogy megértsük az
érzékelést, a valóságot és talán, hogy megértsük magát a fizikai valóságot is. Az
elmúlt 15 évben módszeresen kielemeztük az agykérget. Mintha az esőerdő egy részét
katalogizáltuk volna. Hány fa van benne? Milyen formájúak a fák? Melyik fajtából hány
található ott? Hogyan helyezkednek el?
07:50
De ez több, mint rendszerezés, mert le kell írni és fel kell tárni a kommunikáció
szabályait a kapcsolódás szabályait, mert a neuronok nem szeretnek ám bármilyen
neuronhoz kapcsolódni! Nagy gonddal választják ki azt, akivel
összekapcsolódnak. Azért is több ez, mint rendszerezés, mert egy három
dimenziós digitális modellt kell belőle építenünk. És ezt meg is tettük több tízezer
neuronnal, digitálisan modelleztük a különböző idegeket, amikkel találkoztunk. És
amint ez meglett, elkezdhettük építeni az agykérgi oszlopot.
08:24
És itt összetekerjük. De miközben ezt tesszük, azt vesszük észre, hogy az ágak
keresztezik egymást valójában több millió helyen, és minden egyes
kereszteződésnél szinapszisokat hozhatnak létre. A szinapszis egy kémia hely, ahol
egymással kommunikálnak. És a szinapszisok összessége hálózatot alkot vagyis az
agy áramkörét. Namost erre az áramkörre gondolhatunk úgy is, mint az agy
anyagára. És ha az agy anyagára gondolunk, a szerkezetére, hogy hogyan épül fel,
hogy mi a szőnyeg mintázata, rádöbbenünk, hogy ez alapvető kihívás elé állít minden
agy-elméletet, főleg, ha az elmélet azt mondja ki, hogy valamiféle valóság kerekedik
ki a szőnyegből, ebből a bizonyos szőnyegből, aminek ez a bizonyos mintázata van.
09:20
Ennek oka pedig az, hogy az agy szerveződésének legfőbb titka a
változatosság. Minden egyes neuron más. Mint egy erdőben. Minden fenyő más
benne. Sokféle fa lehet benne, de minden fenyő is más. És az agy is
ugyanilyen. Vagyis nincs az agyamban két egyforma neuron, és nincs olyan agyi