ezeknél is lenyűgözőbbek a fürjek befogására alkalmazott
úgynevezett ködhálók; az ultravékony szálú nejlonháló, amely a
madarak számára szinte láthatatlan, három-három és fél méter
magas póznákra van kifeszítve. Ez a hálófajta újdonság, és csak
körülbelül tizenöt éve kezdték el használni a Sínai-félszigeten, s
onnan terjedt el Nyugat felé, hogy mostanra már az egész
egyiptomi partvidéket ellepje. A Sínai-félszigettől nyugatra
húzódó országút mellett az egész láthatárt végigkísérik a hálók,
átvágnak a nyaralótelepeken, s ott húzódnak a szállodák és a
lakóházak között is.
Az egyiptomi tengerpart nagyrészt – legalábbis papíron –
természetvédelmi terület. Ez azonban a madarakra nézve csak
annyit jelent, hogy hatósági engedély szükséges a hálók
felállításához. Az engedély nem kerül sokba, és akárki
megkapja; a póznák magasságára és sűrűségére vonatkozó
rendelkezések jobbára csak arra valók, hogy megszegjék őket. A
hálók tulajdonosai már hajnalhasadás előtt kinn vannak a
parton, és várják, hogy a tenger felől érkező fürjek
belegabalyodjanak a hálókba. Egy jó napon már egy csupán
négyszáz méter hosszúságú háló is megfog legalább ötven
madarat. Szerény becslésem szerint, amely egy gyenge év
adatain alapszik, csak ezek a tengerparti ködhálók legalább
százezer fürjet fognak be évente.
Miközben Európa nagy részében egyre ritkább madár a fürj,
Egyiptomban a playback technika terjedése folytán még
növekszik is a zsákmány. A legjobb rendszer a Bird Sound,
amelyben száz különféle madárhang van rögzítve digitálisan,
tökéletes minőségben, s amelynek vadászati célú alkalmazása
blacktrush
(BlackTrush)
#1