Jonathan Franzen - A világ végének vége

melyeket a falusiak majd kiültetnek a meredek hegyoldalakba,
hogy megállítsák az eróziót és javítsák vele a víz minőségét.
Aztán meglátogattam egy szomszédos falut, melynek a lakói
érintetlenül hagyták az erdőiket, és ehelyett egy kísérleti
biogazdaságot működtettek. A gazdaság egyelőre még kicsi, de
így is tiszta vizű patakokat köszönhetnek neki, és a falu
megélhetését, az Amazon Conservation pedig mintának tekinti,
amit más falvak is követhetnek. A megyei és helyi
kormányzatoknak bőven van pénzük a kőolaj- és
bányajövedékből, és megengedhetnék maguknak, hogy ezeket a
példákat követve revitalizálják a hegyvidéket. „Nem vagyunk
féltékenyek – mondta Daniela Pogliani, az Amazon
Conservation perui igazgatója. – Ha a kormány ki akarja
sajátítani az ötleteinket, nekünk semmi kifogásunk ellene.”
A globalizáció korában a jó természetvédelmi projektnek két
ismérve van. Először is legyen nagy, mert ha az élettér
pálmaolaj-ültetvények és olajfúró tornyok közé van beszorítva,
nem fog fennmaradni a biodiverzitás. Továbbá tekintettel kell
lennie az ott élő emberek szükségleteire. (A globális szén-
dioxid-kibocsátás miatt már nincs értelme az emberi
beavatkozástól mentes vadonról beszélni; ma a „vadont” nem
az elszigeteltsége határozza meg, hanem az, hogy a szóban
forgó élettérben hányféle faj képes háborítatlanul leélni
életciklusát.) Valamint a klímaváltozás hatásaival szemben is
ellenállónak kell lennie, vagy a méreteinél fogva, vagy a terület
szintkülönbségei, illetve változatos mikroklímák révén.
Az Amazon számára azért fontos a hegyvidék, mert itt
erednek a vizei, és mert a felmelegedés hatására az