Hogyan lehet tehát kezelni ezeket a kínos, de gyakori (ha nem is
elkerülhetetlen) szexuális érzéseket? Ha elfojtjuk ezeket a „kimondhatatlan”
érzéseket, úgy gyűlhetnek fel, mint a vulkánban a nyomás, amit később a
családi kapcsolatokban jelentkező rejtett feszültségként érzékelhet a fiatal.
Milyen lehetőségek vannak? A visszatartott erőteljes energiák perverziókat
hívhatnak életre, valamint frigiditást, impotenciát, vagy olyan tüneteket,
mint a különféle függőségek és egészségi problémák. A szexuálisan kiélt
energiák pedig promiszkuitáshoz vezethetnek.
Szexuális érzelmeink szabályozása
Az egészséges embert a fenti lehetőségek egyike sem vonzza. Nézzünk
egy üdítő megközelítést. Ezeket az energiákat őszinteséggel, együttérzéssel
és „A trauma gyógyítása tizenkét lépésben” programban megtanult átélt
érzet segítségével szabályozhatjuk. Először is, amikor ezek az érzések
jelentkeznek, azoknak lássuk őket, amik, és próbáljuk egy közös, sőt
egyetemes emberi tapasztalat részeként, szégyenkezés nélkül elfogadni
őket.
Az energiát ezután különféle kreatív módokon szabadon kifejezhetjük,
vagy átvihetjük egy megfelelő partnerre. Meglepően rövid idő alatt
túljuthatunk ezeken a konfliktusokon.
Ennek illusztrálására, íme, egy egyszerű eset. Egy fiatal apának
segítettem, aki rettegett attól, hogy a csecsemő fiát tisztába tegye. A közös
munka során arra kértem, hogy gondolkodás és ítélkezés nélkül
összpontosítson az érzéseire. Meg is tette, és eközben a szexuális érzetek
dühbe csaptak át, amikor eszébe jutott, hogy kicsi korában az egyébként
általa szeretett nagyapja molesztálta. Ezek az érzések lehetővé tették
számára, hogy először érezzen haragot a nagyapja iránt. Ahogy a harag
lassan feloldódott, eleredtek a felszabadulás könnyei. Megkönnyebbült,
hogy nem rossz ember.
Otthon is figyelte, mit érez, miközben a felesége tisztába tette a fiukat.
Örömmel állapította meg, milyen gyorsan áttevődtek a feleségére a
szexuális vágyai, és ahogy a kisfiát elnézte, a szeretet, a gondoskodás és a
büszkeség érzései támadtak föl benne.
Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy ha a szülők nem félnek
annyira az érzelmeik megélésétől, gyakorolják a megfelelő határok